Régi fotók a Felvidéken

1980. december 1.
Balról: Gyurcsík József a Csemadok járási bizottságának elnöke; Nyáry István járási ideológiai titkár, a Csemadok járási elnökségének tagja; Mag Gyula, a Csallóközi Múzeum igazgatója, a Csemadok járási elnökségének tagja.

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban épült. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri és Győr-Sopron Megyei gimnazisták), Szabó József, Bedécs Gyula és Varga László tanárok, illetve a Győri Xantus János Múzeum szakdolgozói, Csere Judit és Bíró Ibolya vezetésével. A képen a náprajzi tárgyak megtisztításában közreműködő akkori nagymegyeri gimnazisták: Nagy Ildikó, Kliner Éva, Mórocz Iván és Nagy Erzsébet látható. A háttérben a munkát irányító múzeumi szakdolgozók.

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban épült. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri és Győr-Sopron Megyei gimnazisták), Szabó József, Bedécs Gyula és Varga László tanárok, illetve a Győri Xantus János Múzeum szakdolgozói, Csere Judit és Bíró Ibolya vezetésével. A képen Szabó József és Bedécs Gyula tanarok, illetve a múzeum szakdolgozói láthatók.

A Nagymegyeri Önkéntes Tűzoltó Testület 1883 októberében alakult meg, 52 taggal. Első elnöke Dr. Mezey György volt, aki ezt a tisztséget 1902-ben bekövetkezett halálaig töltötte be. A 32 fős tűzoltó egység első parancsnoka Győry Vincze városbíró volt. A megalakulás után a testület két darab kézihajtású nyomó fecskendővel és 12 darab vödörrel rendelkezett. A további években is folytatódott a Testület rendelkezésére álló felszerelés kiépítése. Az önkéntes szervezet anyagi eszközeit egyrészt az aktív és pártoló tagok havi tagsági díjából és a pártoló tagok támogatásából tudták biztosítani. A szervezetnek emellett az egyik jelentős bevételi forrása az évi népszerű tűzoltóbál volt. A tűzoltószervezet felszentelt csapatzászlóját a római katolikus templomban őrzik.

Az 1902-ben épült iskola a „Szent Elzeár Iskola” nevet kapta. A tanítást az apácák végezték. Az épület három tantermében a lányok összevont osztályokban tanultak. Az iskola életébe, irányításába az iskolaszék nem szólhatott bele. Bár az iskola látogatása kötelező volt, a tavaszi és az őszi mezőgazdasági munkák idején a fejlettebb gyermekeket otthon fogták a szülők, hogy a munkákban segítsenek. Ezért a rendszeres tanítás főleg a téli hónapokban folyt. A tananyag az állami hivatalok által kiadott tananyag volt, sajátos vallási színezettel. A tanulók felszerelése a palatábla, a palavessző és a szivacs volt. A fotó az iskola megalakulása utáni években készült, ahol a tanítást a grófnő döntése alapján a Páli Szent Vince Leányai szerzetes rend nővérei végezték. Rajtuk kívül a képen Marczy József esperes látható.

Vága, 1977. május 9.
A vágai nagycsapat, a hétfői napon az akkori híres (ötszörös csehszlovák bajnok) Spartak TAZ Trnava csapatát fogadta, amely csapatnak Karol Dobiaš volt a csapatkapitánya s a csapatban olyan nagy játokosok fociztak mint Adamec, Zelenský vagy a kapus, Geryk.
A mérkőzést 1000 néző előtt játszották, s a végeredmény 0:2 lett.

Pósa Lajos születésének 140. évfordulóján, 1990-ben az iskola előtti szobornál tartottak megemlékezést, ahol a helyiek Pósa-énekeket daloltak.

Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár, szerk. Homoly Erzsébet, megj., 2010-ben, 79. oldal

Az alapiskola személyzete az iskola előtt minden tanévben lefényképezkedett. 1991-ben a képen balról Vaskői Károly akkori iskolaigazgató, Bodon Ágnes, Miko Margit, Barát Borbála, Pósa Éva – előttük Ferencz Katalin, Simon Rozália, Simon Jolán, Nagypál Gabriella, Révay Géza.
Az iskola előtt 2008-ban végeztek tereprendezést, kiszedték a kerítést, és elbontották a Pósa-ereklyezászló tartóját, melyet zászlótartónak építettek 1939-ben. Ezen volt egy árboc, amelyre fel lehetett húzni a lobogót (Alacskáról kapta a község a nemzeti zászlót), a tartóban pedig elölről volt egy cső, abba helyezték el rúdon a Pósa ereklyezászlót. (Forrás: Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár, 2010)

A nemesradnóti templomban Igét hirdet Fekésházy Gyula lelkész.