Régi fotók a Felvidéken

Madari iskolások a Suliexpo rendezvényen, 2001, Nyíregyháza

Vága, 1970-es években
A Kertalján lakó, Szabó család.
Balról jobbra: Szabó Mária (született: Karácsony), Szabó György, Szabó Ferenc.

A Magyar Királyság az első világháborúban a központi hatalmak oldalán és az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vett részt, nem külügyeiben független hatalomként. Hadicélja az ország területi integritásának megőrzése volt, amit az Orosz Birodalom expanzív, törekvéseibe a Szerb Királyságot is bevonó pánszláv politikája veszélyeztetett.
A négyéves háború ideje alatt a Monarchia területéről összesen 9 millió katonát szereltek fel, köztük 3,4 milliót Magyarország és Horvátország területéről. A 3,4 milliós embertömegből 530 ezer esett el a harctéren, 1,4 millió sebesült meg és több mint 830 ezer esett fogságba.
A fotón Szabó István honvéd látható, aki az első világháborúban (1914–1918) hősi halált halt. A nevét márványba vésték az emléktáblán a vágai Hősök emlékművén.

Vága, 1967. esztendőben
Szabó Magdika, az első szentáldozó.

,,Gyermek ima
Kezeimet összeteszem, aludni megyek Istenem.
Neked hajtom le fejemet, oh édes üdvözítő Jézusom.
Szent sebeidben áldozom, és aztán nyugton alhatom.
Te édes őrangyalom, vigyázz reám mindenkoron.
De mivelhogy énvelem jót tettél,
Veszélektől megmentettél.
Amen”
Danczi Lajos: Vága egyházközség története című könyvéből

Vága, XX. század
Szabó Teréz (született: Puskás), akinek nyolc gyermeke (Sándor, Dániel, László, Pál, Teréz, Hermina, ?, ?) született, s a nyolcból kettő még a csecsemőkorban meghalt.
A férje első házasságából hozott Mancikát is tisztességesen felnevelte.

Pozsony, 1914-1918 között
Balról jobbra: ifj. Szabó Ferenc, Szabó Ferenc, Szabó István. A katona az első világháborúban hősi halált halt. Nevét márványba vésték a vágai Hősök szobrán. Az első világháborúban 77 vágai lakos vesztette életét a magyar hazáért.
A fotó a Körper Károly fényképésznél készült, aki a pozsonyi Kórház utca 31 szám alatt és a Maria-utca 8 szám alatt volt található. A fotó hátulján még olvasható, hogy a fényképész a Pozsonyi Kiállításon, 1892 és 1902-ben a fotóival ezüstérmes lett.
1927-ben a Hadtörténelmi Levéltár munkatársai megpróbálták felbecsülni Nagy-Magyarország emberveszteségét. E szerint a számadatok a következőképpen alakultak: az 5,5 millió hadköteles személyből 3 581 ezer katona vonult be. Ebből 524 ezer épségben hazatért, 833 ezer fogságba esett. 1 492 000 katona sebesült meg és 530 965 személy halt hősi halált. A háború végén 15 hadosztály maradt harcképes, melyeket Károlyiék szélnek eresztettek.

Vága, 1920-as években
A régi fotón Szabóék láthatóak. Az egyik Szabó Margit.

Vága, 1970-es évek közepén
Motorosok a Vág partján. Balról jobbra: Jawa Pionier 21-esen Krizsan Árpád (vágai neve: Öcse), hátul Bakó László (vágai neve: Hosszú). A sárga Mustangon Jalsovszky József (vágai neve: Jodi).

A Heinrich Lanz AG német gépgyárat 1859-ben alapították. Fél évszázaddal élte túl névadó-tulajdonosát, az 1905-ben elhunyt Heinrich Lanzot, és csak a második világháborút követően szűnt meg, pontosabban felvásárolták, így jó pár évig még a „békeidőben” is működhetett.
A Lanz Bulldog traktorok gyártása 1921-ben kezdődött, és 1960-ig számos típusa készült el. Közben (1956-ban) a John Deere vásárolta fel a céget, de néhány évig még John Deere-Lanz néven továbbvitte a termékvonalat. A Bulldog a legnépszerűbb német erőgépek közé tartozott, összesen 220 ezer darabot gyártottak belőle. Az egyszerű felépítésű traktort egyhengeres, 6,3 literes, 12 LE-s motor hajtotta, de később már 10,3 literes, 55 „lovas” erőforrást is szereltek bele. (https://www.agrarszektor.hu/gepek/)

Vága, 1970-es években
A szakácsnők, mikor még „házaknál” volt a lakodalom…
Balról jobbra: Bakó Ilona, Mucha Mária (született Vedrődi), Ladovics Katalin, Zsigó Margit (született Kubányi), Sandula Rozália, Forró Júlia, Horváth Piroska (született Marafkó).