Régi fotók a Felvidéken

Josef Čapek – Karel Čapek: Ádám, a világteremtő
Előadta a Csemadok Dunaszerdahelyi Szervezete és a Városi Művelődési Központ színjátszó csoportja 1985-ben, amellyel a Jókai-napokon is szerepeltek. Rendező: Hunčík Péter, dramaturg Tóth László, díszlettervező Platzner Tibor, zene Pálmai Márta, kellékes és súgó Haizok Erzsébet, világosító Füzék Tibor.

Szereplők: Dallos Tamás, MUDr. Varga Béla, Hadar (Molnár) Zsuzsa, Oros Gyula, Czére Lajos, Horváth Tibor, Puha Éva, Huszár László, Máté Erzsébet, Kiss Katalin, Füzék (Bugár) Ildikó, Bazsó Tibor, Dudás László, Farkas Zsuzsanna

A darabról:
Ádám a tagadás ágyújával elpusztítja a rosszul sikerült világot, ám amikor neki kell hozzálátnia a jobb világ megteremtéséhez, rendre minden tevékenységével kudarcot vall, s az ő világa még rosszabb, mint a régi volt, s ráadásul végül saját teremtményei ellene fordulnak, s ő a legszívesebben elpusztítaná művét. Az Ádám, a világteremtőt 1927-ben írták a Čapek fivérek.

Josef Čapek – Karel Čapek: Ádám, a világteremtő
Előadta a Csemadok Dunaszerdahelyi Szervezete és a Városi Művelődési Központ színjátszó csoportja 1985-ben, amellyel a Jókai-napokon is szerepeltek. Rendező: Hunčík Péter, dramaturg Tóth László, díszlettervező Platzner Tibor, zene Pálmai Márta, kellékes és súgó Haizok Erzsébet, világosító Füzék Tibor.

Szereplők: Dallos Tamás, MUDr. Varga Béla, Hadar (Molnár) Zsuzsa, Oros Gyula, Czére Lajos, Horváth Tibor, Puha Éva, Huszár László, Máté Erzsébet, Kiss Katalin, Füzék (Bugár) Ildikó, Bazsó Tibor, Dudás László, Farkas Zsuzsanna

A darabról:
Ádám a tagadás ágyújával elpusztítja a rosszul sikerült világot, ám amikor neki kell hozzálátnia a jobb világ megteremtéséhez, rendre minden tevékenységével kudarcot vall, s az ő világa még rosszabb, mint a régi volt, s ráadásul végül saját teremtményei ellene fordulnak, s ő a legszívesebben elpusztítaná művét. Az Ádám, a világteremtőt 1927-ben írták a Čapek fivérek.

A barti Csemadok a helyi Nőszövetséggel közösen 1976. farsang időszakában bemutatta a régi használati tárgyakat, melyek a falusi ember mindennapi életéhez tartoztak.

A virágvasárnapi villőzés szokása az egész magyar nyelvterületen csak Zoboralján ismert. A képen a háttérben látjuk a szalagos („hajkötős”) faágat, a villő jelképét.

A szocializmus éveiben a karácsony nem a Kis Jézus születését jelképezte, hanem a Télapó jött el a Szovjetúnióból, esetleg csak „fenyőünnep” volt. Az úttörők elengedhetetlen jelképe a piros nyakkendő volt.

Közelebbről meg nem határozható menet vagy gyülekezés a templom előtt.

Közelebbről meg nem határozható menet a község főutcáján (Fővíg).

A templomi körmenetek a községben gyakoriak voltak (húsvét, búzaszentelés, keresztjáró napok, úrnap, búcsú, menet a pogrányi Jézus Szive búcsúba stb.). A képen nem állapítható meg az ünnepnap. Az előtérben Jézus Szivét viszik.

A templomi körmenetek a községben gyakoriak voltak (húsvét, búzaszentelés, keresztjáró napok, úrnap, búcsú, menet a pogrányi Jézus Szive búcsúba stb.). A képen nem állapítható meg az ünnepnap. A háttérben a templomot látjuk.

A templomi körmenetek a községben gyakoriak voltak (húsvét, búzaszentelés, keresztjáró napok, úrnap, búcsú, menet a pogrányi Jézus Szive búcsúba stb.). A képen nem állapítható meg az ünnepnap. A háttérben a főutcát látjuk.