Régi fotók a Felvidéken

A Magyar Királyság az első világháborúban a központi hatalmak oldalán és az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vett részt, nem külügyeiben független hatalomként. Hadicélja az ország területi integritásának megőrzése volt, amit az Orosz Birodalom expanzív, törekvéseibe a Szerb Királyságot is bevonó pánszláv politikája veszélyeztetett.
A négyéves háború ideje alatt a Monarchia területéről összesen 9 millió katonát szereltek fel, köztük 3,4 milliót Magyarország és Horvátország területéről. A 3,4 milliós embertömegből 530 ezer esett el a harctéren, 1,4 millió sebesült meg és több mint 830 ezer esett fogságba.
A fotón Szabó István honvéd látható, aki az első világháborúban (1914–1918) hősi halált halt. A nevét márványba vésték az emléktáblán a vágai Hősök emlékművén.

Vága, 1961. év regrutái
Állnak balról jobbra: Forró Gyula, Sztoklasz József, Zsigó Ernő, Forró Sándor, Forró Miklós, Lukács Béla, Pásztor Imre.
Guggolnak balról jobbra: Forró Jenő, Kubányi Géza, Spenát Sándor, Karácsony László, Knézel Ernő.
Ki az a regruta? A regruta, besorozott legény, alapkiképzésben levő, a katonai “vizitáción” már átesett és bevált, de még szolgálatba be nem vonult legény neve.
Vágán régi szokás volt, hogy a regruták táncmulatságot rendeztek a kaszárnyákba való bevonulásuk előtt, ezzel búcsúztak a falutól.

Vága, 1939. október 1.
A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc, tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest mintájára a többi magyarországi település is állítson Országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Ennek következtében országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló-állítás. Az Országzászlók „állandó kelléke” a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímer volt, legtöbbször angyalokkal ékesítve. A jelmondata az „Így volt, így lesz!” felirat vagy a zászlón, vagy a talapzaton. Az árbocrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve. Tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, turulmadár, kettőskereszt vagy Trianon-kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz.

Vága, 1939. október 1.
Akiket a fotós megörökített és akiket sikerült beazonosítani: Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő és kormányfőtanácsos (szemüveges), Apponyi Ferenc, Apponyi Teréz, Hunyad-Hulák János (kispesti vendéglős), Lengyelfalussy József (galántai esperes-plébános), Kneif Tibor (iskolaigazgató), Moncz Boldizsár (vágai plébános), Bugyinszky Margit Gabriella, Forró Ilonka, Józsa Editke, Kajaba Évike…

Vága, 1939. október 1.
Lányok magyar népviseletben a Hősi emlékmű előtt: Hlavaty Juliska (balról), Forró Olga, Sandula Mariska.

Vága, 1939. október 1.
Szabad Magyarországot jelképező Hungária – szobor a “Magyarország Védasszonyával Nagymagyarországért!” – feliratú vágai Országzászlóval.
A Hősi emlékmű és Országzászló avatási ünnepély a Himnusszal kezdődött, s a Szózattal végződött.

Vága, 1939. október 1.
A fotón: Boledovics Ferenc (balról), Józsa Tibor (1948-ban kitelepítve Magyarországra), Forró István, Pankó Sándor (tanító), Bugyinszky Jánosné (született Józsa Margit), Bugyinszky Gyuláné (született Kotrba Margit, fekete kendővel), Bugyinszky Magdolna, Hunyad Ilona (fekete kalapban).
A II. világháború után, a jogfosztottság éveiben, a Józsa Ernő négytagú családját és a Bugyinszky János öttagú családját is, politikai okokból Magyarországra telepítették ki.

Vága, 1939. október 1.
„Ez a felavatott országzászló – mondotta – nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a mai történelmi időkben gyengíteni akarja a nemzet önbizalmát, kikezdeni optimizmusát és kétségbe vonni egyetlen és örök elhivatottságát, a Kárpátok medencéjében.”
(Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, kormányfőtanácsos, az Ereklyés Országzászló Nagybizottség társelnöke, Vágán elhangzott ünnepi beszédéből.)

Vága, 1939. október 1.
A fotón: Renács Ede (balról), Bugyinszky Ferenc, Forró József, Kajaba Éva (apja jegyző volt), Kubányi István, Józsa Ernő, Józsa Edit, Józsa Ferenc (a koszorúval), Zsigó Ferenc, Józsa Ferenc (Petus), Takács László, Józsa Ferenc (Burzsuj)…

Vága, 1939. október 1.
A visszatért édes szülőfalunknak: az elszármazott vágaiak tábora. – felirat áll a vágai Országzászlón. Alsógöd, Vác, Budapest, Nyircsaholy, Alag, Sopron és a többi anyaországi falu, város volt vágai lakói gyűjtést szerveztek és Országzászlót csináltattak szeretett szülőfalujuknak.