Józsa Editke a Magyar Hiszekegyet szavalja
Részletek
Vága, 1939. október 1.
Akik a korabeli sajtó szerint részt vettek a Hősi emlékmű és az Országzászló felavatási ünnepségen: Jaross Vilmos (főispán), báró Majthényi József (alispán), Dr. Szabó Károly (főjegyző), Dr. Cselényi Pál (országgyűlési képviselő), Dr. Balogh Sándor (a frontharcosok nevében)…
Józsa Editke mögött a Turul látható, s a Hősi emlékműn a „nemzeti ima” első sora: HISZEK EGY ISTENBEN, HISZEK EGY HAZÁBAN.
„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen.”
A Magyar Hiszekegy című három soros ima, a Horthy-korszak „nemzeti imája” volt.
Még mielőtt helyére került az Országzászló
Részletek
Vága, 1939. október 1.
Az Országzászlók állítása 1928-ben indult, az elszakított országrészek valamint az Anyaország egységének visszaállítását, összetartozását demonstrálták velük. 1941-ig összesen 702 Országzászlót állítottak föl a Kárpát-medencében.
A fotón: Kajaba Éva (jegyző lánya), Jalsovszky István (ministráns), Józsa Edit, Moncz Boldizsár (plébános), Renács Ede…
Kneif Tibor iskolaigazgató megnyitó beszéde közben
Részletek
Vága, 1939. október 1.
Kneif Tibor, papnak tanult, de a pappá szentelése előtt beleszeretett Pethő Ilona tanárnőbe, akit feleségül vett. Tanítói pályára lépett, s később a Vágai Katolikus Iskola igazgatója lett. Hazavesztés után (politikai okokból 48 órán belül) Magyarországra kellett költözniük, Esztergomban találtak új otthonra. Kneif Tibort, Esztergomban, a Kereskedelmi Szakiskola vezetésével bízták meg. Felesége, Pethő Ilona pedig az Esztergomi Kossuth Lajos Általános Iskolában volt tanárnő. A Belvárosi temetőben alusszák örök álmukat. Az egyik fiuk, Kneif Tibor, a berlini Freinen Universität professzoraként dolgozott.
Az Önkéntes Tűzoltó Testület tagjai az ünnepélyes felvonuláson
Részletek
Vága, 1939. október 1.
Az Önkéntes Tűzoltó Testületet az 1930-as években a következő tagok alkották: Kneif József, Kneif Tibor, Forrró Ferenc, Hlavaty Dezső, Fördős József, Kamenár Pál, Zsigó János, Simkó Ferenc, Nyúl Lajos, Kamenár Ferenc, Szabó János, Zelinka János, Józsa István, Hulák József, Farkas István, Kamenár Lajos, Szabó István, Polakovics József, Forró István, Kiácz Ferenc, Bugyinszky István, Takács János, Hlavaty János, Mészáros János…
Az Országzászló ünnepélyes megáldása után
Részletek
Vága, 1939. október 1.
Az Országzászló vágai példányát az Anyaországba elszármazott vágaiak csináltatták (150 x 300 cm méretű s gyapjúból készült) szeretett szülőfalujuknak, a Magyarország legrégibb (Alapítási év: 1863) templomberendező és zászlókészítő vállalatánál: Oberbauer A. Utóda vállalat Budapest, lV.kerület Váczi-utca 41. Telefon: 1-833-44.
A fotón: Dr. Cselényi Pál (szemüveges), Polakovics Teréz (született Forró), Kajaba Évike, Bugyinszky Margit Gabriella, Józsa Editke…
Tábori szentmise és az Országzászló ünnepélyes megáldása
Részletek
Vága, 1939. október 1.
10:15 órakor tábori mise és az Országzászló ünnepélyes megáldása – hirdették a hivatalos meghívón.
A Magyarország ezeréves töretlen történelmi hagyományát szimbolizáló Országzászlók állítása az 1930-as években mozgalom volt a trianoni béke revíziójára áhítozó országban.
Meghívó a Hősi emlékmű és az Országzászló felavatási ünnepélyére
Részletek
Vága község lakossága, 1919 január végén adta meg magát – mikor már napok óta körül volt zárva -, a cseh katonaságnak. Miután a Magyar Tanácsköztársaság egységei 1919. esztendő június 3-án visszafoglalták Érsekújvárt, a faluban másnap a Magyar Tanácsköztársaság egységeit éltették. A megszálló cseh katonaság a tüntető magyar tömeg közé lőtt, amelynek számos sebesültön kívül, több halálos áldozata is volt.
Az első világháborúban 77 vágai lakos vesztette életét a magyar hazáért. A márványba vésett vágai hősök névsora olvasható az emlékműn elhelyezett emléktáblán.
A szabad Magyarországot jelképező Hungária szobor
Részletek
Vága, 1993. esztendőben
A Hungária szobor a szocializmus alatt a templomban volt elrejtve, s várta a szebb jövőt.
1992-ben a községben aláírásgyűjtésbe kezdtek, a Hősi emlékmű felújítása érdekében. A lakosok 811 aláírással kérték a szobor visszaállítását is. A régi álom 1993. augusztus 22-én valóra is vált.
A vágai Vöröskereszt tagjai az 1960-as évek végén
Részletek
Vága, 1960-as évek végén
Hátsó sor balról jobbra: Jalsovszky Mária (született Forró), Marafkó Rozália, Sandula Mónika, Karácsony Anna (született Józsa), ifj. Marafkó Rozália, Zsigó Margit (született Szabó), Bugyinszky Klára, Kozma Rozália, Zsigó Irén, Zelinka Mária, Nyári Vera (született Lukács).
Első sor balról jobbra: Forró Etela, ?, ?, Sandula Maris, Nagy Rozália, Csomor Adél (született Forró), Bakó Anna (született Józsa).
A Nemzetközi Vöröskereszt feladatai közé tartozik a békeidőben bekövetkező, nagy tömegeket érintő természeti katasztrófák: földrengés, árvíz, tűzvész áldozatainak szervezett egészségügyi és anyagi támogatása.
Aratók a határban
Részletek
Vága, 1970-es években
Aratók a gabonakombájnon: Knézel Ernő (balról), Kamenár Gyula, Takács János.
A gabonakombájn előtt: Vedrődi János (balról), Józsa István, Mojzes Dezső (az Egységes Földműves Szövetkezet elnöke), ?, ?, Németh István.
A Szovjetunióban gyártott SZK-3 és SZK-4 kombájnok az első gabonafélék aratására vagy rendfelszedésére és cséplésére voltak használhatók.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a „káposztások”, „kenderesek”, „Széles osztály”, „Csigaföldek”, „Zátványalla”, „Hosszú dűlő”, „Nagyfűszer”, „Felső új földek”, „Úrrét”, „Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú „Soványok”, „Pörös”, „Pógárság”, „Pallag”, „Ónyi megye”, „Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú „Nagytó”, „Felső homok”, „Szerzés”, „Helység földje”, „Ónyi nyárfák”, valamint a „Kistói földeken túl” nevű határrészeket.
A XX. század végén a felduzzasztott gát miatt, a fenn említett határbeli dűlők nagy része víz alá került.