Régi fotók a Felvidéken

A vágai községi iskola fenntartója a római katolikus hitközség volt. Miután az Esztergomi érsekség által 1816-ban épített iskola és kántortanítói lakás a XIX. század második felében roskatag állapotba került, egy új, emeletes iskola felépítését tervezték meg. Ehhez Simor János bíboros 1200 forinttal, a község pedig 8000 forint kölcsönnel járult hozzá. Az új iskola homlokzata keleti fekvésű volt, alapzata és falai égetett téglából, tetőzete égetett cserépből készült. Az 1. és 2. osztály tantermeit a kántortanítói lakással a földszintre tervezték, a 3.-4., valamint az 5.-6. osztályok tantermeit a két tanítói lakással az emeletre.
Az 1890. évi népszámlálás idején Vágán a 6-14 éves korú tanköteles gyermekek száma 507 volt (243 fiú és 264 leány). Az óvodás korú (3-5 éves) gyermekek száma összesen 187.

A XIX. század 70-es éveiben a vágai vízimalmok száma 11 volt. Tulajdonosai a község alábbi lakosai voltak: Lukács Márton, Antal József, Fördős Antal, Karácsony Antal, Kozmér Antal, Józsa János, Fördős Dávid, Kiss Lajos, Lulovics Alajos, Lulovics Vince, Fördős János. Az egyes hajómalmok egymástól való távolsága kb. 20 méterre volt meghatározva, és a Komáromi Folyammérnöki Hivatal felügyelete alatt álltak.

1694. Vága Vágszerdahely leányegyháza. Szent Miklós egyháza teljesen romos.
1714. Vága Szered filiálisa. Szent Miklós egyháza. Restaurálva.
Búcsú Szent Mihály napján. Dedikálva Szentháromság vasárnapján pünkösd után.
1756. Templom Szent Miklósnak dedikálva. Búcsú Szent Mihály napján. A templom pénztárnoka Farkas János. Kántor, tanító és harangozó Máttyásovszky János.
1761. Vága Vágszerdahely filiálisa. Az egyház Szent Mihály tiszteletére dedikálva, kora és építője ismeretlen, falai téglából,
hibátlan épület, 4 1/2 öl hosszú, 2 1/2 öl széles.
1779. Templom a falu közepén szűk téren, cseréptetővel. Az ősi temető helyén épült, a kerítésfal tégláiból lett az alapja. Fölépült 1778-ban. A kántor neve Kulás János. A sírásó s együtt az éjjeliőr neve Molnár János, a bábasszony neve Gárdony Éva, özvegyasszony. A liturgia nyelve magyar. A nép ájtatos buzgó, évi gyónó, búcsújáró ünneplő. A lakók száma 871.
1847. A templom Szent Miklósé, főoltár Szent Miklós képével.

A legrégibb fennmaradt oklevél, amelyben Vága falu neve írásos alakban előfordul 1259. szeptember 1-jén keletkezett Csepel-szigeten. lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adta Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, szlovákul: Velký Grob területén) terült el. Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a tény, hogy Damján előnevét Vágáról származtatta, bizonyítja, hogy az oklevél keletkezésekor már fejlett településről van szó. Ezen oklevélben a falu neve Waga alakban fordult elő.

Egy régi oklevél, amely Vágára vonatkozik, 1326. május 27-31. táján íródott. Ebben az Esztergomi káptalan Theophil prépost személyében bizonyítja, hogy Gergely comes, Gyarmati Gergely fia, a Pozsony megyében található Vága falut minden hasznával, tartozékával, malmaival és mindennel, ami ott található, adóssága fejében Bolesló esztergomi érseknek adja. Ezen oklevélből kitűnik, hogy Gergely birtokába Vága falu, vétel árán jutott, hogy mikor, az az oklevélből sajnos nem derül ki. Piaszt Bolesló érsek több birtokot is szerzett, illetve visszaszerzett az Esztergomi Érsekségnek, amely az ország legjelentősebb egyházi intézménye volt. Az Esztergomi Érsekségnek, Vága falu megszerzésének idejében, már volt birtoka a környéken. lV. László király 1283. augusztus 28-án Lodomér esztergomi érseknek adományozta a pozsonyi vár Ouun (ma Óny, szlovákul: Únovce) nevű földjét, amely az érsekség Zerdahel (ma Alsószerdahely, szlovákul: Dolná Streda) nevű birtoka mellett található. Tehát Vága megszerzésének idején Alsószerdahely és Óny már az érsekség birtoka volt.