Régi fotók a Felvidéken

Óvodai kirándulás a bajmóci (szlovákul Bojnice) állatkertben az 1970-es évek elején
A hátsó sorban: Takács Éva (balról), Kamenár Éva, Varga Péter, Farkas Adrianna, Józsa Péter, Zsigó Beáta, Karácsony Péter, Kamenár Imre, Jalsovszky Iveta, Lukács Attila, Hlavaty Ernő.
Előttük állnak: Forró Gabriella (balról), Kulcsár Péter, Takács Éva, Takács Lubomír, Takács Márta, Knézel Magda, Jalsovszky Ivona, Farkas Róbert, Józsa András, Éliás Tibor, Dubnicska Milan, Dubnicska Tibor, Majerník Iveta, Gyeváth Róbert.
Elöl guggolnak: Stanko Roman (balról), Lukács Róbert, Kotrba Mária, Forró Attila, Karácsony István, Polakovics Adrianna, Hulák Péter, Gajarsky Alena.

Vága, 1970-es évek elején
Az iskola előtt, amikor évente, járási és országos kerékpárversenyeket rendeztek a községben, s előtte bemutatkozhattak a kicsik is.
A fotón: Lukács Robika, Dubnicska Zolika, Lukács Attika, Farkas Robika, Jalsovszky Ivi, Karácsony Péterke, Takács Évike, Forró Attika, Józsa Andriska, Kamenár Évike, Forró Erika…

Vága, 1960. évben.
Hátsó sor balról jobbra: Kamenár Erzsébet (nevelőnő), Bakó Róbert, Forró József, ?, Kamenár Imre, Horváth Eleonóra, Mészáros Frigyes, Jalsovszky Erzsébet, Kotrba Lajos, Forró Mária, Maskovics Iván, Renács Mária, Simkó Péter, Kubík István, Forró László.
Középső sor balról jobbra: Bakó Jenő, Lukács Ernő, Jalsovszky Marianna, Zsákovics Tamás, Kolecsányi Erzsébet, Szlízs Róbert, Éliás Magdolna, Kozmér Lóránt, Bakó Éva, Kamenár Róbert, Hornyák Darina, ?, ?, Jalsovszky Magdolna.
Első sor balról jobbra: ?, ?
Kamenár Erzsébet (született Adamkó) három évtizeden át nevelte a község gyerekeit.

Vága, 1980-as években
A Vágai Önkéntes Tűzoltó Testület szertára, mikor még Csehszlovák Szocialista Köztársaság lakosai voltunk.
Abban az időben a következő ”elvtársi üzenetek” csúfították az utcákat, középületeket: ”Örök időkre a Szovjetunióval!”, vagy ”Világ proletárjai, egyesüljetek!”, vagy ”Buduj vlasť – posilníš mier!”, vagy ”Leninskou cestou vpred!”, vagy ”Nech žije KSČ!”, vagy ”Za mier, za socializmus!”, vagy ”Lenin – večne živý!”.
Józsa Ferenc képviselő javaslatára, 1925. április 30-án magyar nyelvű népkönyvtár létrehozását határozta el a Vágai Képviselő-testület.
A tűzoltószertár emeletén, a népkönyvtár mellett ifjúsági klub is működött, de itt, az épületben volt a törzshelye a Vágai Sport Club focistáinak is.
A földszinten, az épület déli oldalán, hátsó bejárattal egy lakás is létezett az 1970-es években.

Vága, 1960-as években
A Lukács család 197-es házszám alatti háza a Fő utcán.
A falu település-szerkezetét tekintve utcás, halmaztelepülés. A Fő utca a település szerkezetének tengelyét képezi, a közepén kiszélesedik, s itt áll a római katolikus templom. Ebben az utcában elsősorban a módosabb gazdák házai sorakoztak. A felső része volt a Fővég, majd ehhez kapcsolódott a Csincsa, ahol nagyobbrészt az idegenből idetelepült szegényebb réteg lakott. A Fő utca alsó részén volt az Alvég. A templomhoz vezetett ki a Mester ulicska (utca vágai tájnyelven). A Fő utcával párhuzamosan épült ki egy újabb utca: a Kertalja, ennek végén pedig a Pajták vége nevezetű utca. A Kertalja folytatása a Temető utca, majd a temetőkert, az ún. Nyúlkert. A temető egyik oldalán van a Nyúl utca, a másik oldalán a malomlakás (itt lakott a volt malom tulajdonosa), amely 1942. év júniusa óta a római katolikus plébánia épülete.

Vága, 1960-as évek elején
Balról jobbra: Józsa Júlia (született Nagy) a kis Évikével, a gyerekkocsi mellett Németh Magdika áll, Zsigó Margit (született Kiss) a kis Zolikával és Zsigó Margit (született Forró) a kis Erikával látható a fotón.
A Vágai Kilencéves Alapiskolában az 1961/62-es tanévben 336 magyar diák tanult.

Vága, 1970-es években
A szabad Magyarországot jelképező Hungária-szobor, a turul és az országzászló nélkül a csonka Hősök emlékmű.
Az allegorikus nőalak (Hungária), a szocialista korszakban a templomban várta a szebb napokat, s csak 1993. augusztusában helyezték vissza a régi helyére. A “Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában” üzenet csak 2015. júliusában került rá az emlékműre, az országzászló azóta sem…

Vága, 1960-as években
Vága és Szered között a rendszeres autóbuszjárat megindításába 1928-ban egyezett bele a község elöljárósága.
Jozef Chinoradský, nagyszombati vállalkozó Mercedes típusú autóbusszal szállította az utasokat Vága – Alsószerdahely szakaszon 2 csehszlovák koronás, Vága – Szered közötti szakaszon viszont 4 csehszlovák koronás viteldíjért naponta reggeli 6 órától 3 – 4 alkalommal.
A járatnak Vágán a Fogyasztási Szövetkezet előtt (ma COOP Jednota Supermarket) volt a megállója.

Vága, 1960-as évek elején
Itt még politikai okokból Slovan Váhovce kellett, hogy legyen a focicsapat neve. A kék színű mezeket és a fehér színű nadrágokat egy serlegmérkőzésen nyerte a csapat.
Balról jobbra: Forró László (középhátvéd és csapatkapitány), Farkas Gyula (kapus), Zsigó József (csatár), Knézel József (hátvéd), Simkó János (csatár), Farkas László (középpályás), Kozmér László (csatár), Bakó Jenő (kapus, középpáyás, de csatár is), Zsigó Lajos (csatár), Hulák Ernő (csatár), Hulák Jenő (csatár), Forró Jenő (középpályás és hátvéd).

A sikeres vágai „nagycsapat” az 1970-es évek végéről
Állnak balról jobbra: Cellárik Vladimír (kapus), Szabó Róbert (csatár), Kiss Károly (középpályás, de hátvéd is), Takács István (középpályás), Forró Milan (hátvéd), Forró Róbert (csapatkapitány, csatár), Horváth Jenő (középpályás), Józsa István (csatár), Lulovics Zoltán (középpályás), Pšenko Viliam (edző), Kozmér Győző (clubelnök).
Guggolnak balról jobbra: Puskás Tamás (csatár), Kubovics Miklós (hátvéd), Bugyinszky László (középpályás), Lulovics István (csatár), Adamkó József (hátvéd, és csatár is), Puskás György (csatár).
Első sor: Recht Miklós (kapus).
A 2 000 lakosú Vága község focistái a múlt század 70-es évek vége felé és 80-as években, a kerületi bajnokság észak-nyugati csoportjában a következő városok csapataival játszottak sikeresen: Myjava (Miava), Galanta (Galánta), Zlaté Moravce (Aranyosmarót), Senica (Szenyice), Brezová (Berezó), Nové Mesto (Vágújhely), Trenčianske Teplice (Trencsénteplic), Bánovce (Bán), Piešťany (Pöstyén), Holíč (Holics), Stará Turá (Ótura), Topolčany (Nagytapolcsány), Vrbové (Verbó).
Azokban az években az igazi rangadót, a mátyusföldi Taksony csapata ellen játszott mérkőzések jelentették.