Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1961. év őszén
Fördős Gyula és Jalsovszky Vera lagziján a két testvér: Józsa (Karácsonyné) Anna és Józsa László.

Valahol egy kiránduláson, 1955-ben
Hrabovský Pál és a felesége, Terézia, a gyerekkocsiban meg a kislányuk, Lídia.

Valahol egy kiránduláson, talán az 1960-as években
Balról jobbra: Zsigó Terézia (született: Forró), Bakó Mária (született: Tánczos), Szabó Terézia (született: Magyerka), Kamenár Irén (született: Fördős).

Vága, 1966. esztendőben
Károly Edit (született: Karácsony) és a kislánya, Judit.

Vága, 1940-es évek első feléből
Balról jobbra: ?, Kneif József, Józsa Ferenc, ?.

Kneif József életrajzához: Jó erkölcsű, nemzethű ember volt. A vágai római katolikus iskola igazgatójaként is tevékenykedett. A tanítás ebben a szellemben történt az igazgatósága idején. Emiatt, Trianon után, az 1920-as évek elején a csehszlovák állam a tanítói fizetését is megállította. Majd Juriga Nándor (Ferdiš Juriga), az akkori vágai plébános és országos képviselő (1906–1925: Slovenská ľudová strana, 1925–1938: (HSĽS) Hlinkova slovenská ľudová strana) rendezte ezt a fizetési ügyet, hogy tisztességes tanítói megélhetése legyen.
Az I. világháború idején s egészen a II. világháború végéig a vágai templom orgonistája Kneif József iskolaigazgató, majd a fia, Tibor és ennek, Ilona nevű felesége volt. Diplomás orgonisták voltak. Hivatásérzettel végezték a munkát. Csak jó emlékek vannak róluk a nép között e szempontból.

Vága, 1962. esztendőben
Józsa Mihály és Hrabovský Lídia, az első szentáldozók.

Vága, 1960-as években
Az Egységes Földműves Szövetkezet dolgozói: Jalsovszky Róbert (balról), Jalsovszky János, Bakó Anna (született: Józsa), Hulák Jenő, Silný Michal.
,,A világ minden táján működtek ebben az időben szövetkezetek, s nem csak a mezőgazdaságban, ám azok a tagok vagy üzletrészesek önkéntességén alakultak és átalakultak, nem direktív módon.
A vágaiak keserű szájízzel emlegetik a kezdeti lépéseket: ,,Elvittek bennünket, megfenyítettek és megfenyegettek! A földhöz való ragaszkodásunkon nem segített a reszlovakizáció sem!”
Vágán a már említett Kamenár Ferenc kezdte a szövetkezesítést. Először az ún. amerikások földjeit vitték a közösbe, majd az egyházi birtokot. Az ún. amerikások alatt az adatközlők a két világháború alatt Amerikába kivándoroltakat értették, akik az új rendszerben megbélyegzett emberek lettek, pedig csak a jobb megélhetés reményében és a munkanélküliség elől menekültek, vándoroltak az Újvilágba.”
Dr. Pukkai László: Vága község története című könyvéből

Vága, 1980-as években
A szovjet és a csehszlovák zászlók alatt kártyázók és nézelődők: Bakó István (balról), Somogyi Antal (iskolaigazgató), Simkó József (kocsmáros)…
A mátyusföldi Vága község magyar alapiskola igazgatói: 1950-től Osztényi József, 1952-től Jeszenkovics Vilmos, 1960-tól Csomor Lajos, 1969-től Somogyi Antal, 1990-től Juhász Aladár, 1993-tól Rózsa Margit, 1999-től Czakó Attila, 2004-től Gál Ignác, 2007-től Papp Diána, majd Czadró Júlia, 2008-tól Czakó Attila.

Vága, 1980-as évek közepén
Balról jobbra: Puskás László, Benedek Anikó, Burián Anita, Puskás Klára, Benedek Margit (született: Puskás), Benedek Erik (az újszülött ), Puskás György, Adamkó Bence, Adamkó István.

Vága, 1980-as években
Három generáció: Karácsony Tibor, Karácsony Tamás, Karácsony Mária (született: Knézel).