Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1980-as évek első felében
Állnak, balról jobbra: Karácsony Márta (Gyeváthné), Karácsony József, Karácsony Tibor (katona), Karácsony Anna, Patócs Milán.
Guggolnak, balról jobbra: Karácsony Tamás, Karácsony Csaba, Karácsony Miklós.

Vága, 1970-es évek végén
A hazai cserepadon ülnek, balról jobbra: Németh János, Puskás György, Kiss Károly, Bakó László, Kamenár György, Répa József, Suchopa János.
Az új sportpálya ünnepélyes átadására 1977. május 14-én került sor.

Vága, 1970-es évek közepén
A Vág-parti focipályán az ifjúsági focicsapat.
Hátsó sor, balról jobbra: Brestovsky József, Bakó Péter, Lukács Ernő, Farkas Sándor, Dubnicska István, Józsa István, Forró Ferenc (edző).
Focisták guggolnak, balról jobbra: Takács Róbert, Simkó Milán, Bakó Róbert (kapus), Forgács Péter, Puskás Tamás.

Szered, 1920-as évek végén
Az ifjú vágai házaspár, akit a szeredi Kucsera Árpád fényképész megörökített: Jalsovszky Gyula és Jalsovszky Mária (született: Fördős).

Vága, 1980-as években
Lakodalmi menet, balról jobbra: Farkas Júlia, Forró Terézia (született: Adamkó), Farkas Katalin, Farkas Lajos, Majerník Piroska (született: Forró), Majerník Gyula….

Vága, 1970-es évek végén
A sportpálya lelátója alatti helyiségben, a focisták és az elismerő okleveleket átadó hölgyek: Bakó Róbert (balról), Bugyinszky László, Dudás Margit és Adamkó Mária.

Valahol, az 1970-es évek végén
Az asztalnál ülnek, balról jobbra: Adamkó Vladimír, Hulák Ernő, Lukács József, Forró Ernő.

Vága, talán 1939. március 14.
Andorka Rudolf ezredes (A Magyar Királyi Honvédség vezérkari ezredese) és Rudolf Viest tábornok (A két világháború közti Csehszlovákia egyetlen szlovák származású tábornoka.) 1939. március 2-ai budapesti megállapodása szerint a kölcsönös területcsere 1939. március 14-én 12 órakor történt.
A megállapodás szerint a Galánta szomszédságában lévő Barakony és Gány Cseh/Szlovákiához került. Ugyanakkor Vágát Magyarországhoz csatolták.
A kis magyar világ 1939. március 14-től 1945. január 20-ig tartott, utána Vága községet ismét Csehszlovákiához csatolták.

Vága, 1939. október 1.
A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc, tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest mintájára a többi magyarországi település is állítson Országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Ennek következtében országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló-állítás. Az Országzászlók „állandó kelléke” a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímer volt, legtöbbször angyalokkal ékesítve. A jelmondata az „Így volt, így lesz!” felirat vagy a zászlón, vagy a talapzaton. Az árbocrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve. Tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, turulmadár, kettőskereszt vagy Trianon-kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz.

Vága, talán 1939. március 14.
Andorka Rudolf ezredes (A Magyar Királyi Honvédség vezérkari ezredese) és Rudolf Viest tábornok (A két világháború közti Csehszlovákia egyetlen szlovák származású tábornoka.) 1939. március 2-ai budapesti megállapodása szerint a kölcsönös területcsere 1939. március 14-én 12 órakor történt.
A megállapodás szerint a Galánta szomszédságában lévő Barakony és Gány Cseh/Szlovákiához került. Ugyanakkor Vágát Magyarországhoz csatolták.
Vágaiasan: „körösztnél” a magyar-szlovák államhatár.