Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1970-es évek végén
A sportpálya lelátója alatti helyiségben, a focisták és az elismerő okleveleket átadó hölgyek: Bakó Róbert (balról), Bugyinszky László, Dudás Margit és Adamkó Mária.

Valahol, az 1970-es évek végén
Az asztalnál ülnek, balról jobbra: Adamkó Vladimír, Hulák Ernő, Lukács József, Forró Ernő.

Vága, talán 1939. március 14.
Andorka Rudolf ezredes (A Magyar Királyi Honvédség vezérkari ezredese) és Rudolf Viest tábornok (A két világháború közti Csehszlovákia egyetlen szlovák származású tábornoka.) 1939. március 2-ai budapesti megállapodása szerint a kölcsönös területcsere 1939. március 14-én 12 órakor történt.
A megállapodás szerint a Galánta szomszédságában lévő Barakony és Gány Cseh/Szlovákiához került. Ugyanakkor Vágát Magyarországhoz csatolták.
A kis magyar világ 1939. március 14-től 1945. január 20-ig tartott, utána Vága községet ismét Csehszlovákiához csatolták.

Vága, 1939. október 1.
A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc, tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest mintájára a többi magyarországi település is állítson Országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Ennek következtében országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló-állítás. Az Országzászlók „állandó kelléke” a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímer volt, legtöbbször angyalokkal ékesítve. A jelmondata az „Így volt, így lesz!” felirat vagy a zászlón, vagy a talapzaton. Az árbocrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve. Tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, turulmadár, kettőskereszt vagy Trianon-kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz.

Vága, talán 1939. március 14.
Andorka Rudolf ezredes (A Magyar Királyi Honvédség vezérkari ezredese) és Rudolf Viest tábornok (A két világháború közti Csehszlovákia egyetlen szlovák származású tábornoka.) 1939. március 2-ai budapesti megállapodása szerint a kölcsönös területcsere 1939. március 14-én 12 órakor történt.
A megállapodás szerint a Galánta szomszédságában lévő Barakony és Gány Cseh/Szlovákiához került. Ugyanakkor Vágát Magyarországhoz csatolták.
Vágaiasan: „körösztnél” a magyar-szlovák államhatár.

A kürti alapiskola tánccsoportja

1983-tól szervezik a Vág-parti randevút – bár időközben Vág menti találkozóra módosult a rendezvény neve. Főleg a népművészet kap teret, a testvértelepülésekről és az egész járásból hívnak szereplőket. Kürt, Zsitvabesenyő, Nagykér, Tardoskedd hagyományőrző csoportjai nem hiányozhatnak. „Volt, hogy témát adtunk: aratást, népi lakodalmat, adventi szokásokat, szüreti ünnepséget kellett feldolgozni, vagy csak katonadalokkal, más évben kizárólag balladákkal lehetett fellépni. Előfordult, hogy kimondottan gyermekcsoportokat hívtunk, vagy csak citerások vendégszerepeltek” (Kantár Éva, Csemadok elnök).
A felvonuló csoportok: a naszvadiak.

1983-tól szervezik a Vág-parti randevút – bár időközben Vág menti találkozóra módosult a rendezvény neve. Főleg a népművészet kap teret, a testvértelepülésekről és az egész járásból hívnak szereplőket. Kürt, Zsitvabesenyő, Nagykér, Tardoskedd hagyományőrző csoportjai nem hiányozhatnak. „Volt, hogy témát adtunk: aratást, népi lakodalmat, adventi szokásokat, szüreti ünnepséget kellett feldolgozni, vagy csak katonadalokkal, más évben kizárólag balladákkal lehetett fellépni. Előfordult, hogy kimondottan gyermekcsoportokat hívtunk, vagy csak citerások vendégszerepeltek” (Kantár Éva, Csemadok elnök).
A fotón a naszvadi női népdalkör.

1983-tól szervezik a Vág-parti randevút – bár időközben Vág menti találkozóra módosult a rendezvény neve. Főleg a népművészet kap teret, a testvértelepülésekről és az egész járásból hívnak szereplőket. Kürt, Zsitvabesenyő, Nagykér, Tardoskedd hagyományőrző csoportjai nem hiányozhatnak. „Volt, hogy témát adtunk: aratást, népi lakodalmat, adventi szokásokat, szüreti ünnepséget kellett feldolgozni, vagy csak katonadalokkal, más évben kizárólag balladákkal lehetett fellépni. Előfordult, hogy kimondottan gyermekcsoportokat hívtunk, vagy csak citerások vendégszerepeltek” (Kantár Éva, Csemadok elnök).
A fotón a naszvadi vegyes népdalkör.