Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2020. november 26.

Régi fotók a Felvidéken

3925 találatok száma

Lúdas Matyi szereplői Nagymegyeren 1950-ben

Részletek

1950. január 25-én alakult meg a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 39 taggal. A szervezet által bemutatott első színdarab a Lúdas Matyi volt, Schnell János rendezésében, amit 1950. május 1-jén mutattak be. A népszínmű, amelynek 40 fős szereplőgárdája volt, meghozta a szervezet számára az első anyagi és erkölcsi sikert. A színművet hét alkalommal mutatták be Nagymegyeren. Ami egyúttal kezdete a Nagymegyeri Csemadok Szervezet színjátszói sikersorozatának. Ezután egymást követték a színjátszó-csoport újabb és újabb produkciói a hatvanas évek elejéig. A képen közepén ül a csoport két kiemelkedő szereplője, Takács Lajos (Lúdas Matyi szerepében) és Németh Imre (Döbrögi szerepében). Az utóbbi, az ötvenes években mint rendező is meghatározta a nagymegyeri színjátszó mozgalom fellendülését.

Kategóriafotó
TelepülésNagymegyer [Veľký Meder]
Kiadás éve1950
Forrás, adományozóNagymegyeri Értéktár Bizottság
Rövid URL
ID4179
Módosítás dátuma2017. október 1.

A Nagymegyeri Tűzoltóegyesület vezetősége 1886-ban

Részletek

A Nagymegyeri Önkéntes Tűzoltó Testület 1883 októberében alakult meg, 52 taggal. Első elnöke Dr. Mezey György volt, aki ezt a tisztséget 1902-ben bekövetkezett halálaig töltötte be. A 32 fős tűzoltó egység első parancsnoka Győry Vincze városbíró volt. A megalakulás után a testület két darab kézihajtású nyomó fecskendővel és 12 darab vödörrel rendelkezett. A további években is folytatódott a Testület rendelkezésére álló felszerelés kiépítése. Az önkéntes szervezet anyagi eszközeit egyrészt az aktív és pártoló tagok havi tagsági díjából és a pártoló tagok támogatásából tudták biztosítani. A szervezetnek emellett az egyik jelentős bevételi forrása az évi népszerű tűzoltóbál volt. A tűzoltószervezet felszentelt csapatzászlóját a római katolikus templomban őrzik.

Kategóriafotó
TelepülésNagymegyer [Veľký Meder]
Kiadás éve1886
Forrás, adományozóNagymegyeri Értéktár Bizottság
Rövid URL
ID4165
Módosítás dátuma2017. szeptember 30.

A Nagymegyeri Iparoskör tagjai a harmincas években

Részletek

A Nagymegyeri Iparoskör alapszabályzatát 1928. június 30-án jegyezte be a Pozsonyi Belügyminisztérium kirendeltsége. Ennek értelmében működő szervezetnek 57 tagja volt. A szervezet aktív szerepet vállalt a különböző szórakoztató rendezvények, táncmulatságok szervezésében, amelyet kettős céllal szerveztek, egyrészt tagságuk és fiatalság szórakoztatására, másrészt ezzel teremtették meg működésükhöz szükséges anyagi eszközöket. A szervezet elnöke a harmincas években Füzik Imre (hentes), alelnökei Dosztál Mihály(kovács), Csengel Lajos (cipész), pénztárosa Fekete Mihály (cipész) volt.

Kategóriafotó
TelepülésNagymegyer [Veľký Meder]
Kiadás éve1930 (Bizonytalan évszám)
Forrás, adományozóNagymegyeri Értéktár Bizottság
Rövid URL
ID4167
Módosítás dátuma2017. október 1.

A Szent Elzeár Iskola nevelőtestülete a harmincas években

Részletek

Az 1902-ben létrehozott egyházi iskolát, az ún. Zárda iskolát, Kálnoky Adél grófnő alapította. Az 1. világháború után is az ún. Zárda iskolát a Szent Elzár római katolikus leányiskolát Nagymegyeren, a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek vezették. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira nővér lett. A tantestület további tagjai: Bujna Lujza nővér, Bukovy Hedvig tanítónő, Zálezsák Erzsébet tanítónők voltak. Az iskolának három tanterme közül kettőben folyt a mindennapi tanítás. A harmadik tantermet a kézimunka tanításra rendezték be. Az iskola tanulóinak száma az 1923/24 és az 1938/39-es tanév között 185 és 209 között volt. A harmincas években készült fotón az első sorban középett Marczy József nagymegyeri plébános látható. Schramil Palmira nőver, igazgatónő az első sorban a kép baloldalán látható.

Kategóriafotó
TelepülésNagymegyer [Veľký Meder]
Kiadás éve1930 (Bizonytalan évszám)
Forrás, adományozóNagymegyeri Értéktár Bizottság
Rövid URL
ID4168
Módosítás dátuma2017. szeptember 30.

Nagymegyer, utcaképek 1939-ben

Részletek

Az 1938. november 2-i 1. bécsi döntés értelmében Csallóközt – és ezáltal Nagymegyert is – ismét Magyarországhoz csatolják. 1939-ben Nagymegyernek 4644 lakója volt. Az 1939-es év első felében a visszacsatolt területeken a települések főterén ünnepélyes keretek között felhúzták az országzászlót. Nagymegyeren ez az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június 4-én került sor. Az alatta lévő kép a Hősök terén 1938 novemberében, az 1. világháború hősi halottainak emlékére felavatott emlékmű. A kép két szélén a város két temploma, baloldalon a református templom (1795-ben épült), jobboldalon a katolikus templom (épült 1900-ban) látható.

Kategóriaképeslap
TelepülésNagymegyer [Veľký Meder]
Kiadás éve1939
Forrás, adományozóNagymegyeri Értéktár Bizottság
Rövid URL
ID4163
Módosítás dátuma2017. szeptember 30.

Nagymegyeri Szent Elzeár iskola

Részletek

Jelentős esemény volt Nagymegyer életében az un. Zárda iskola felépítése. Az építtető a csicsói grófnő, Köröspataky Kálnoky Adél volt. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő szerzetes rendre bízta. A leányiskola, a Szent Elzeár Iskola nevet vette fel. A tanítás három tanteremben, összevont osztályokban folyt. A leányiskola növendékeinek aktivitása rövid időn belül megnyilvánult a településen. Az 1. világháború után a Szent Elzár római katolikus leányiskolát, a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek vezették 1944-ig. A 2. világháború után az 1950/51-es tanévben újitották fel az épületben a tanitást. A helyi magyar tannyelvű iskola kihelyezett osztályai jártak ide az ezredfordulóig.

Kategóriaképeslap
TelepülésNagymegyer [Veľký Meder]
Kiadás éve1908
Forrás, adományozóNagymegyeri Értéktár Bizottság
Rövid URL
ID4151
Módosítás dátuma2017. szeptember 28.

Nagymegyeri vasútállomás

Részletek

A Dunaszerdahely Komárom közötti vasúti hálózat részeként jött létre 1896-ban a nagymegyeri vasútállomás. Kialakulásakor az állomás közel 2 km-re volt a lakott településtől.

Kategóriaképeslap
TelepülésNagymegyer [Veľký Meder]
Kiadás éve1896
Forrás, adományozóNagymegyeri Értéktár Bizottság
Rövid URL
ID4150
Módosítás dátuma2017. szeptember 29.

Üdvözlet Hetényről

Részletek

A képeslapra a fényképeket Pintér Mihály, hetényi kereskedő – fűszeres és hentes készíttette. Monotory György, Bubapest, IX. Lónyi u. 12 cím alatt lakó fényképész fejezte be a munkálatokat.
A kép közepén az 1782-ben épült református templom, a baloldali felső sarokban a községháza és az 1931-ben épült új paplak a templomúttal. Balra lent látható a képeslap megrendelőjének – Pintér Mihálynak az üzlete. Jobbra lent a posta épülete, a Kocsmaköz bejárata a Weiner házzal és a Szelle-házzal. Az alsó sarokban a temetőben található Hősi Halottak Emlékműve, melyet 1923-ban avattak fel.

Kategóriaképeslap
TelepülésHetény [Chotín]
Kiadás éve1931 (Bizonytalan évszám)
Forrás, adományozóHetényi Értéktár Bizottság
Rövid URL
ID4148
Módosítás dátuma2017. szeptember 28.

Nagymegyer főtere 1915-ben

Részletek

Nagymegyernek a háború kitörése után 3586 lakosa volt. A népesség növekedése befolyásolta új közintézmények kialakítását. 1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Ezek közé tartozott: új községi óvoda, (a kép jobboldalán) Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete (a kép balodalán) a város főterén. A Csallóközi Hírlap szerkesztői többször foglalkoznak a járdák hiányával a városban. Szinte járhatatlanok A járda-probléma megoldása kitolódott az 1. világháború kitörése utáni időszakra. A nagymegyeri fogolytábor lakói kezdték el a város járdáinak építését. A járdák hiánya a főtéren csak később oldódott meg.

Kategóriaképeslap
TelepülésNagymegyer [Veľký Meder]
Kiadás éve1915
Forrás, adományozóNagymegyeri Értéktár Bizottság
Rövid URL
ID4141
Módosítás dátuma2017. szeptember 28.

Nagymegyeri Szent Miklós templom

Részletek

A 19. század második felében a legnagyobb nagymegyeri vallási közösség a római katolikus egyházközösség életében jelentős változások történtek. A római katolikus templom állapota a 19. század végére tovább romlott, ezért lebontották. Az új templom felépítését a csicsói kastélyban élő grófi család képviselője, Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő vállalta meghalt fiának Henriknek és férjének Sabran Pontevés hercegnek emlékére. Az templom alapkő-letételére 1899.február 8-án került sor. Az eklektikus stílusú épületet 1900.október 28-án szentelték fel. Az új templom felszentelése után rövid időn belül restaurálásra szorult.még az 1912-es évben végrehajtották a templom mennyezetének átépítését. A munkálatok elvégzése után sor került a templom második felszentelésére.

Kategóriaképeslap
TelepülésNagymegyer [Veľký Meder]
Kiadás éve1915
Forrás, adományozóNagymegyeri Értéktár Bizottság
Rövid URL
ID4139
Módosítás dátuma2017. szeptember 28.

3925 találatok száma