Régi fotók a Felvidéken

Hodosi Karátsony Dezső (* 1837-1897) gazdag rétei nemesi családban született. Családjukat 1274-ig lehet visszavezetni. Fiatalon gyomorvérzésben halt meg. A Szenci Takarékpénztár Igazgatója és gazdag földbirtokos volt.
Felesége Bokros Mária (* 1837-1897, † 1970?). Gazdag szenci családban született. Férje korai halála után egyedül vezette a 150 holdas birtokot, és nevelte két gyerekét.
Fia, Árpád 1945 márciusában orosz hadifogságba esett, ahol 1947 októberében meghalt. Lánya, Erzsébet, a második világháború végén, férje halála, és a kitelepítések miatt nincstelen lett. Anyósánál Ménfőcsanakon talált gyermekeivel menedéket.
Az államosítás után szlovák családokat telepítettek az udvarházba (Hrubý és Hankó családok, Árva-m.). Nagy szegénységben élt, sokáig lányát és unokáit nem láthatta. A mellette lakó családok viselték gondját, visszaadva azt a jóságot, amit a háború előtt nekik adott.
A házat a község lebontatta, helyébe üzletet építettek. 1989 után a telken utcát nyitottak.

Hodosi Karátsony Dezső (* 1837-1897) gazdag rétei nemesi családban született. Családjukat 1274-ig lehet visszavezetni. Fiatalon gyomorvérzésben halt meg. A Szenci Takarékpénztár Igazgatója és gazdag földbirtokos volt.
Felesége Bokros Mária (* 1837-1897, † 1970?). Gazdag szenci családban született. Férje korai halála után egyedül vezette a 150 holdas birtokot, és nevelte két gyerekét.
Fia, Árpád 1945 márciusában orosz hadifogságba esett, ahol 1947 októberében meghalt. Lánya, Erzsébet, a második világháború végén, férje halála, és a kitelepítések miatt nincstelen lett. Anyósánál Ménfőcsanakon talált gyermekeivel menedéket.
Az államosítás után szlovák családokat telepítettek az udvarházba (Hrubý és Hankó családok, Árva-m.). Nagy szegénységben élt, sokáig lányát és unokáit nem láthatta. A mellette lakó családok viselték gondját, visszaadva azt a jóságot, amit a háború előtt nekik adott.
A házat a község lebontatta, helyébe üzletet építettek. 1989 után a telken utcát nyitottak.

Idős Szalay Gusztáv kaszálás közben.

A mesejáték rendezője Bozsik Péter, iskolaigazgató volt,

A mesejáték rendezője Bozsik Péter, iskolaigazgató volt,

A 19. századtól a zsidó holokauszt kezdetéig a hitközösség rabbijának és családjának nyújtott otthont. Az utcafrontra épült, mögötte – a jelenlegi kultúrház helyén – állt a zsidó templom (zsinagóga), amelyet az ötvenes évek elején lebontottak. A II. világégést követően, az 1960-as évek végéig moziként és kultúrházként funkcionált. Sorsát az új kultúrház felépülése pecsételte meg, lebontották.

A rétei református elemi népiskola karácsonyi fotója

Felső sor balról jobbra:
Szabó Gyula, Szabó László, Nemes Dénes, Huszár Imre, Gergely Péter, Rajczi Imre, Dóka Árpád, Karátsony Dezső
Középső sor:
Sándor Károly, Rajczi Sándor, Szabó Sándor, Nemes László, Macsizsa Sándor, Szalay Dezső, Huszár József
Alsó sor:
Szabó Irén, Macsicza Lujza, Mészáros Ilona, Huszár Margit, Dóka Sára, Karátsony Margit, Szabó Teréz, Szabó Lenke, Kalitza Sándor tanító, Szabó Ilona, Huszár Lujza, Horvát Ferike hallgató, Horváth Zsófia, Sándor Ida, Puskás Julianna

A Franciska otthonban, az akkori szenci kultúrházban, a magyar gimnázium karácsonyi műsorában, 1968-ban Blahó Csöpi az Almát eszem, ropog a fogam alatt című táncdalt énekelte. A zenekar látható része: Poór József ritmusgitár, Huszár László basszusgitár.

Nagycsaládi ünnep.