A nagymegyeri hadifogoly táborban használt pénz
Részletek
Nagymegyer lakossága az 1. világháború kitörésének következményeit látványos formában tapasztalhatta már 1914 októberében, amikor a városba megérkeztek az első hadifoglyok. A tábor fokozatosan épült ki. Az olasz front megnyitásával már nagyszámú olasz hadifogoly kerül Nagymegyerre. A korabeli dokumentumok szerint a táborban 15-20 000 főnyi hadifogoly volt. A tábor parancsnoka Walkner Ferenc alezredes volt, aki a táboron belül egy sajátos ”tábori pénzt” is kiadott. A pénzt csak a táboron belül lehetett használni, és különböző érteket képviselt.
Nagymegyeri katolikus templom és paplak, 1930
Részletek
Nagymegyeren 1919-1938 között három jelentősebb egyházi közösség, a római katolikus, a református és a zsidó hitközség működött. Az 1919 és az 1938-as népszámlálási adatok szerint a lakosság 57%-a volt római katolikus vallású. A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház esperes-plébánosa a két világháború közötti időszakban Marczy József volt. Mellette a huszas évek elején Lepicz János plébános szolgált. A huszadik század harmincas éveiben készült fotón az 1900-ban épült Szent Miklós templom és katolikus paplak látható.
Nagymegyeri református templom és paplak, 1930
Részletek
Nagymegyeren 1919-1938 között három jelentősebb egyházi közösség, a római katolikus, református és a zsidó hitközség működött. Az 1919 és az 1938-as népszámlálási adatok szerint a nagymegyeri reformátusok a lakosság 30 %-át alkották. A Nagymegyeri Református Egyházat Fekets Sándor tiszteletes vezette 1943-ig. Ekkor az egyházközség vezetője Dr. Kathona Géza tiszteletes lett. A képeslapon a két világháború közötti évekből a nagymegyeri református templom és paplak, illetve a mai Öreg utca egy része látható.
Nagymegyeri utcakép, vasútállomás, 1930
Részletek
1930-ban ismét népszámlálás volt Csehszlovákiában. Ebben az évben 4482 lakosa volt a városnak. Az ekkor készült képeslapon a város egyik utcája, a mai Komáromi utca látható. A képen a mai polgármesteri hivatal épülete látható, amely abban az időben egy zsidó orvos lakóháza volt. A második képen a nagymegyeri vasútállomás épülete látható, amelyen megfigyelhető, hogy a település nevét feltüntető vasúti tábla kétnyelvű volt.
Nagymegyeri utcakép, 1950
Részletek
A két világháború között két alkalommal tartottak népszámlálást Csehszlovákiában. A város lakossága a jellemzett időszakban tovább növekedett. Az államfordulatot követően az első népszámlálás 1921-ben volt. Nagymegyernek akkor 4012 lakosa volt. Az utolsó (1910-es népszámláláshoz) viszonyítva a város lakossága 404 személlyel nőtt. Ebből 1921-ben 3870 magyar és 41 „csehszlovák” lakos élt a városban. 1930-ban ismét népszámlálást tartottak Csehszlovákiában. Ebben az évben 4482 lakosa volt a városnak. Tehát az utolsó népszámláláshoz viszonyítva (1921) tovább nőtt 470 lakossal a nagymegyeriek száma. A múlt század negyvenes-ötveness éveiben készült fotón a mai Bartók téren látható épületek láthatók, illetve akkoriban még ritka jelenség a településen, egy korabeli gépkocsi. A fotó készítésénk ideje a múlt század 40-es éveinek vége, 50-es éveinek eleje, mivel a képen egy Škoda 1101 „Tudor” látható, amit 1945-1949 között gyártottak.
A Nagymegyeri gőzmalom és gőzfürdő
Részletek
1867-1914 között Nagymegyer lakossága jelentős mértékben növekedett. A népesség növekedése befolyásolta új közintézmények kialakítását. 1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Ezek közé tartozott a római katolikus templom, a Zárda iskola, az új községi óvoda, az új csendőrlaktanya, az új körorvosi épület, Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete, a gőzmalom, a Kohn S. B. féle úri lak, a Haladás nyomda. A képen látható városi gőzfürdőt 1911-ben adták át.
Nagymegyer főtere 1914-ben
Részletek
1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Mindezek mellett ebben a korban is számos problémával küzdött a város.
„Nagymegyeren a teljesen járhatatlanok voltak a kocsiutak, elhanyagolt, nyáron örökösen poros, az év többi szakaszában örökösen sárosak a gyalogjárók. Ez alól nem volt kivétel a főtér sem, ahogy ez az alábbi képen is látható.
Nagymegyer főutcája 1914-ben
Részletek
Az 1. világháború kitörése után Nagymegyeren is általános lelkesedés uralkodott. Az emberek többsége elfogadta, hogy ez nem más, mint a magyar nemzet harca a szerbekkel, akiket meg kell büntetni. Bár az első megszorító intézkedések azonnal érvénybe léptek (katonaköteles férfiak kiutazásának korlátozása), a város lakosait mindez kevésbé érintette. A várost megszállta a katonaság, itt történt a behívott katonák eskütétele is. Az 1914-es képeslap felső részében a város főtere az alsó részén pedig a városban tartózkodó katonai egység látható.
Nagymegyer a 19. század második felében
Részletek
Nagymegyernek a 19. század második felében 3241 lakosa volt. A képeslap, amit a dunaszerdahelyi Goldstein Jozsua készített a településről, a mai napig az ismert képeslapok egyike. Rajta látható a város két egyházának temploma. Érdekessége, hogy a katolikus templom képe talán egyedülálló, mert ezt a templomot a századfordulón lebontották (templomot még a 15. században építették). A további két épület a városháza és a Hercegi erdészlak a Mátyásfánál. Ez az épület a mai napig látható.
Nemesradnóti tánciskola
Részletek
Nemesradnóti tánciskola 1950-ben.