Régi fotók a Felvidéken

A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített.
A kastélyt nyári lakként használta a család. Valószínűleg az Illés rokonság látogatott el gyakran Karvára. A vagyonelkobzás időszakában a kastély berendezését elhordták, szétlopkodták. A szeméttelepen talált fényképalbumot Sabla József („Tyatya”) mentette meg az enyészet elől. A képeken látható személyeket azonban nem tudjuk beazonosítani.

A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített.
A kastélyt nyári lakként használta a család. Valószínűleg az Illés rokonság látogatott el gyakran Karvára. A vagyonelkobzás időszakában a kastély berendezését elhordták, szétlopkodták. A szeméttelepen talált fényképalbumot Sabla József („Tyatya”) mentette meg az enyészet elől. A képeken látható személyeket azonban nem tudjuk beazonosítani.

A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített.
A kastélyt nyári lakként használta a család. Valószínűleg az Illés rokonság látogatott el gyakran Karvára. A vagyonelkobzás időszakában a kastély berendezését elhordták, szétlopkodták. A szeméttelepen talált fényképalbumot Sabla József („Tyatya”) mentette meg az enyészet elől. A képeken látható személyeket azonban nem tudjuk beazonosítani.

A karvai születésű Sabla József („Tyatya” szül. 1914), a Szarvassy-kastélyban volt kertész. Lánya, Psenákné Sabla Irén (szül. 1937) visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy feladata csak a kastély parkjának rendbentartása volt. A parkba az út szitált kövekkel volt kiépítve. Volt egy szökőkút, melyhez a női alakot Kuzmik Lili (Szarvassy Imre unokahúga) és holland származású szobrászművész férje készített.
A kastélyt nyári lakként használta a család. Valószínűleg az Illés rokonság látogatott el gyakran Karvára. A vagyonelkobzás időszakában a kastély berendezését elhordták, szétlopkodták. A szeméttelepen talált fényképalbumot Sabla József („Tyatya”) mentette meg az enyészet elől. A képeken látható személyeket azonban nem tudjuk beazonosítani.

Az 1970-ben először megrendezett Szenci Tavasz tácdalfesztiválon – amelyet a szenci Orion zenekar kísért – és a Csemadok pozsonyi járási bizottsága rendezett fellépett a rétei zenekar is. 1972-ben (1973-ban) két énekesét – Molnár Zoltánt és Varga Sándort kísérte. A fesztivált a szenci EFSZ (Fehér Őkőr) nagytermében rendezték, ahol a 70-es évek elején többek között az Illés zenekar is koncertezett.
A felvételen Molnár Zoltán énekes (később a Nyitrai focicsapat csatára), Huszár László basszusgitáros.

A fesztivált a szenci Csemadok kezdeményezte az Orion zenekarral együtt. Az első évben fellépett Zachovay Ernő lánya is Érsekújvárból. Az Orion zenekar vezetáje Hamerlik József volt. Tagok: Tóth József, Pomsár Zoltán, Agárdy Gábor, Agárdy László.

Az 1902-ben létrehozott egyházi iskolát, az ún. Zárda iskolát, Kálnoky Adél grófnő alapította. Az 1. világháború után is az ún. Zárda iskolát a Szent Elzár római katolikus leányiskolát Nagymegyeren, a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek vezették. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira nővér lett. A tantestület további tagjai: Bujna Lujza nővér, Bukovy Hedvig tanítónő, Zálezsák Erzsébet tanítónők voltak. Az iskolának három tanterme közül kettőben folyt a mindennapi tanítás. A harmadik tantermet a kézimunka tanításra rendezték be. Az iskola tanulóinak száma az 1923/24 és az 1938/39-es tanév között 185 és 209 között volt. A harmincas években készült fotón az első sorban középett Marczy József nagymegyeri plébános látható. Schramil Palmira nőver, igazgatónő az első sorban a kép baloldalán látható.

Vága, 1970-es években
Lelovics Ildikó, első szentáldozó.

A Szetháromságot 1873 ban építtette Keszőcze Imre és felesége Katona Rozál, gyermektelen házaspár. Minden vagyonukat az Illésházi egyházközösségre hagyták örökül. A végrendelet 1883. augusztus 25-én lépett érvénybe Katona Rozál halálával (aki élt 66 évet).
1988. augusztus 9-én a falurendezés keretén belül az emlékművet az útépítés miatt át kellett helyezni.
Az emlékművet 1990. június 15-től június 29-ig restaurálták.

Az úrnapi körmenet egyik sátra az 1930-40-es években a „Szentháromságnál” állt (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). A 12 éve szlovákok által készített egyik úrnapi sátor (oltárik, búďička) 2005-ben a vizsgált szakrális kisemléknél került felállításra (Ľudmila Červenáková, szül. Šúňová, 1944). Forrás: Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei, Komárom 2005. 139. o.
Néhány éve az úrnapi sátrakat a templomkertben alakítják ki.

Vága, 1939. október 1.
Vasárnapi szentmise (10:15 órától) a római katolikus Szent Miklós-templom előtt, a Hősök emlékműve és az Országzászló felavatási ünnepélye alkalmából.