Hodosi Karátsony Dezső udvarháza 1.
Részletek
Hodosi Karátsony Dezső (* 1837-1897) gazdag rétei nemesi családban született. Családjukat 1274-ig lehet visszavezetni. Fiatalon gyomorvérzésben halt meg. A Szenci Takarékpénztár Igazgatója és gazdag földbirtokos volt.
Felesége Bokros Mária (* 1837-1897, † 1970?). Gazdag szenci családban született. Férje korai halála után egyedül vezette a 150 holdas birtokot, és nevelte két gyerekét.
Fia, Árpád 1945 márciusában orosz hadifogságba esett, ahol 1947 októberében meghalt. Lánya, Erzsébet, a második világháború végén, férje halála, és a kitelepítések miatt nincstelen lett. Anyósánál Ménfőcsanakon talált gyermekeivel menedéket.
Az államosítás után szlovák családokat telepítettek az udvarházba (Hrubý és Hankó család, Árva-m.). Nagy szegénységben élt, sokáig lányát és unokáit nem láthatta. A mellette lakó családok viselték gondját, visszaadva azt a jóságot, amit a háború előtt nekik adott.
A házat a község lebontatta, helyébe üzletet építettek. 1989 után a telken utcát nyitottak.
Vereknyei templom
Részletek
A fénykép 1960-as években készült.
A Nagyboldogasszony- és Szent György-templom
Részletek
A Nagyboldogasszony- és Szent György-templom mellékhajó felőli képe az 1900-as évek elején.
A Patika utca
Részletek
A híres Patika utca, amelyik a Fő utcát és a Templom teret kötötte össze. 1930-as évekbeli képeslap.
Sarló citerazenekar, Nyárasd
Részletek
A Sarló citerazenekar alapító tagjai. A képen balról jobbra: Csölle József – köcsögduda, Kovács Gyula – zenekarvezető, Angyal József, Kulcsár István, Kovács János, Nagy Alajos.
Nagymegyeri Csekészcsapat 1933-ban
Részletek
Nagymegyeren a 708 számú Arany János Csekészcsapat 1933. április 30-án, többéves előkészület után alakult meg. Tagjai három felekezetből: katolikus, református és izraelita fiatalokból álltak. A megalakuláskor 36 tagja volt a cserkészcsapatnak, amelynek első parancsnoka Botló Vince tanító volt. A megalakulás után a csapat a Csehszlovák Cserkészszövetség Magyar Alosztályának tagja lett.
A kép baloldalán Botló Vince cserkészparancsnok.
A Nagymegyeri Gimnázium első tantestülete
Részletek
1957-ben új iskola megnyitása után, Jakab István igazgató vezetésével kialakított tantestület 25 tagú volt. Tagjai mind a nyolcéves, mind az új középiskolán tanítottak. Az igazgató helyettese Wedenich József volt az 1957-1958-as években. Később ezt a funkciót Lengyel József vette át, amit 1965-ig töltött be. Az első tantestületnek az alábbi személyek voltak a tagjai: Baráthné Farkas Magda, Dömény Zoltán, Jakabné Lelkes Ilona, Grellneth Károly, Grellneth Ilona, Grňo Ilona, Luka Ernő, Lukovics Gizella, Kiss Éva, Molnár Árpád, Makó István, Michnya Ferenc, Michnya Aurélia, Némethné Cséfalvay Matild, Németh János, Pálmai Géza, Talló Kálmánné, Szabó György, Werdenichné Gálfy Ilona. Az első sorban, középütt, Jakab István az iskola első igazgatója.
Nagymegyeri Haladás Nyomda épülete
Részletek
1900-1914 között számos új épületet adtak át Nagymegyeren. Ezek közé tartozott a római katolikus templom, a Zárda iskola, az új községi óvoda, az új csendőrlaktanya, az új körorvosi épület, a Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete, a gőzmalom, a Kohn S. B.-féle úri lak, a Haladás nyomda. Ezek közül a képeslapon a főtéren a Haladás nyomda és a csendőrlaktanya épülete látható. A Haladás nyomda kialakítása Nagymegyeren lehetővé tette az itt nyomtatott lapok (Csallóközi Hírlap és a Csallóközi Hiradó) megjelenését, melyek a város közéletéről rendszeres tudósításokat közöltek az l. világháború előtt. Ebben a nyomdában adták ki 1911-ben Dr. Baranyai József „A régi Csallóköz”c. könyvét, amely a település történelmével is foglalkozott. A képeslapon látható harmadik kép a vasútállomás épülete. Ebben az időszakban, 1896-ban lett Nagymegyernek vasútállomása.
Ételosztás a nagymegyeri hadifogoly táborban
Részletek
Nagymegyer lakossága az 1. világháború kitörésének következményeit látványos formában tapasztalhatta már 1914. szeptemberében, amikor a városba megérkeztek az első hadifoglyok. A balkáni frontról érkező első hatezer szerb, hadifogoly a kolozsnémai kikötőbe érkezett, ahonnan gyalog meneteltek Nagymegyerre. A foglyokat semminemű előkészített épület nem várta. Az egész telet a szabad ég alatt a város határában, szalmarakásokban töltötték. Az első fabarakok építése a mai Tábor utcában csak 1915 januárjában kezdődött el. A tábor fokozatosan kiépült. Az olasz front megnyitásával már nagyszámú olasz hadifogoly kerül Nagymegyerre. A korabeli dokumentumok szerint a táborban 15-20 000 főnyi hadifogoly érkezett. A tábor parancsnoka Walkner Ferenc alezredes volt.
Tápiógyörgyei Levente zászló átadása
Részletek
A nagymegyeri országzászlóavatás története szorosan kapcsolódik Nagymegyer és Tápiógyörgye baráti kapcsolatainak kialakulásához. Tápiógyörgyén az elöljáróság már 1938. december 2-án foglalkozott az országzászló ajándékozásával, amit Nagymegyernek szántak. Ez végül nem valósult meg, mert az 1938/39-es év fordulóján a Kelenvölgyi Kaszinó testülete megkereste a nagymegyerieket felajánlásával, akik ezt elfogadták. Az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június 4-én került sor Nagymegyeren. Két nappal az Országzászló felhúzása után, 1939. június 6-án, a nagymegyeriek személyesen üdvözölhették a tápiógyörgyei leventék küldöttségét, akik a Nagymegyeri Levente Szervezetnek elhozták az általuk készített levente zászlót. A képen a nagymegyeri vendéglátokat látjuk a levente zászló átadásakor. Köztük Marczy József római katolikus plébános, Németh Géza községi bíró és felesége, aki egyúttal a zászlóanya szerepét is vállalta.