Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1980-as években
Balról jobbra: Józsa Ferenc, Czakó Gabriella (született: Kubica) Józsa András, Konkoly Veronika (született: Puskás), Dudás Tibor, Farkas János.

A II. világháború idején Dr. Kató István (debreceni orvos) Hetényen, a Fő utcán halt hősi halált. Halálát Id. Vörös Lajos, akkori kamasz is látta. Kató Istvánt puskagolyó találat érte, majd testén tank ment keresztül. A tetemet Vörös nagypapa próbálta megmenteni, hogy a többi tank ne tapossa szét. Ezért a földi maradványokat egy kosárba tették és bevitték a közeli ház kamrájába. Sajnálatos módon Kató István még ekkor sem nyugodhatott békében, mert a kamrát bombatalálat érte, így a test maradványait ismét összek kellett szedni. A fiúk úgy döntöttek, hogy a katona megérdemli, hogy megjelölt sírba, a hősök emlékművéhez közel legyen eltemetve. Ki is jártak a sírhol rendszeresen, tiszteletüket adni. A képen Vörös Lajos és Ernő a sírnál, akik megkeresték a hozzátartozókat. Az életbenmaradt lánytestvér az 50-es években hazavitette testvérét, s szülei és vőlegénye mellé, egy közös sírba temettette el. Ők is mind a háború ideje alatt vesztették életüket.

A Vörös család hentesüzletet működtetett Hetényen. Vörös Ernő és felesége Hermina, két fiukkal Lajossal és Ernővel a község Fő utcáján alakították ki az üzletet. A kitelepítések, deportálások ideje alatt mindneki tartott attól, hogy a házukat elveszik, így faluban feszült volt a légkör. Egy alkalommal az utcán sétálgatva egy korosodó emberre lettek figyelmesek a fiatal Vörös fiúk. A férfi megállt a házuk előtt, s nagyon méregette, nézegette azt. Ekkor Lajos kifutott az utcára, hogy elzavarja az férfit, s hogy nyomatékot adjon felindulásának csontozókést is tartott a kezében. A férfi többet nem látták Hetényen.
A telken több ház is állt. Az egyikben „Tubi” bácsi lakott, aki a galambokról kapta a nevét. Nem tudott magyarul, az udvaron lakók pedig szlovákul. Csak azt értették, hogy a bácsi mindig a galambjaihoz beszél és hívja őket: „Tubi-tubi”. Innen a ragadványnév.

Teríték a vadászat végén a cseresznyésben, a kultúrháznál.

Balról: Déchy Gyula, felesége, Kara Antónia tanítónő

A Szőttes szervezőtitkára, a Csemadok alkalmazottja.

Gányovics István csenkei lakos a Magyar Királyság katonája az l. világháború alatt.

Balról a második Zalka János Komáromban.

Jobbról Zalka János