Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1940. esztendőben
Balról jobbra: Józsa Janika (akit Dénesnek hívnak), Józsa Margitka és Józsa Sarolta.

Galánta, 1959. február 20.
Jobbról balra: Puskás Magda (Marafkóné), Zsigó István, Sandula Éva (Kelecsényiné), Kiss Katalin (Kubicáné).

Vága, 1970-es években
,,Fölépül a templom (inkább csak kápolna), szegényes épület, szegényes berendezés, mert szegény és kevés még a falu népe is. Még a falu helye sem biztos. Galánta- Szered-Szerdahely plébániái között. Majd a templom szépül, már lesz berendezése, lesz liturgikus ruha, ha csak egy, de mégis. Aztán tovább gazdagszik a vágai templom. Állandósul a Szerdahely-Vága máter-filiális (anyaegyház-leányegyház) viszony. A templom berendezése, liturgikus ruhái bőségesek. A nép jámbor, vallásos buzgalmú.
Új templom épül 1778-ban és új temető. A templomban főoltár, szószék, három művészeti kép. A nép egyre buzgóbb. S ahogy gazdagszik a nép, úgy a templom is. Földjei lesznek. A liturgia nyelve a latin mellett magyar a vágai templomban mindig. Soha nem került sor arra, hogy betelepítések által az eredeti nyelv elveszik, mint Szereden.”
Danczi Lajos: Vága egyházközség története című könyvéből

Vága, 1960-as években
A valamikori Egységes Földműves Szövetkezet (Jednotné Rolnícke Družstvo) dolgozói. Volt egy időszak, mikor 315 tagja is volt a szövetkezetnek.
Balról jobbra: Silný Mihály, Jalsovszky Ernő, Takács Károly, Kamenár Gyula, Bakó István, Farkas László, Jalsovszky Ferenc, Nyári Mihály, Bakó Ernő, Mészáros Dezső, Takács István…

Vága, 1970-es években
Aratók a gabonakombájnon: Knézel Ernő (balról), Kamenár Gyula, Takács János.
A gabonakombájn előtt: Vedrődi János (balról), Józsa István, Mojzes Dezső (az Egységes Földműves Szövetkezet elnöke), ?, ?, Németh István.
A Szovjetunióban gyártott SZK-3 és SZK-4 kombájnok az első gabonafélék aratására vagy rendfelszedésére és cséplésére voltak használhatók.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a “káposztások”, “kenderesek”, “Széles osztály”, “Csigaföldek”, “Zátványalla”, “Hosszú dűlő”, “Nagyfűszer”, “Felső új földek”, “Úrrét”, “Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú “Soványok”, “Pörös”, “Pógárság”, “Pallag”, “Ónyi megye”, “Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú “Nagytó”, “Felső homok”, “Szerzés”, “Helység földje”, “Ónyi nyárfák”, valamint a “Kistói földeken túl” nevű határrészeket.

Vága, 1980. esztendőben
Levegőben a Czafík István, a sikeres vágai edző.
A Verbó (szlovákul: Vrbové) elleni labdarúgó-mérkőzés utáni fotó, amely meccs 6:3-as hazai győzelemmel végződött, s a vágai felnőtt labdarúgó csapat feljutott a Kerületi Bajnokság északnyugati csoportjába…
1971-ben a vágai tizenegy kiharcolja a továbbjutást az 1.B osztályba. 1977-től már a Kerületi 1. A. osztályban (2000 lakosú településként) szerepel. 1978-ban újonc létére a 3. helyezést éri el.
1980-ban az eddigi legmagasabb osztályban, a Kerületi Bajnokságban focizik a csapat. 1980-tól pedig a Kerületi Bajnokságban (falusi csapat létére) is megállják a helyüket!
Ez volt az 1935-ben alakult, Vágai Sport Club történetében a legnagyobb siker.

Vága, 1980-as években
A falon, az akkori Csehszlovák Szocialista Köztársaság címere látható
Balról jobbra: Dubnicska Jana, Szalay Ilona (Sercelné), Turček Júlia (született: Forró), Szlízs László, Adamkó Mária (született: Kozmér), Zsigó Jana (Szalayné).
Szlízs László 1964-től 1990-ig volt a Vágai Helyi Nemzeti Bizottság titkára.

Vága, 1988. esztendőben

50 évesek, ha találkoznak.
Balról jobbra: Kiss János, Józsa István, Forró Mária (született Majerník), Zsigó Irén, Kamenár Júlia (Forró), Kleberc Margit, Simkó Mária (Szabó), Lukács Jenő, Forró Irén (Forró), Jalsovszky Lídia (Puczoló) és Kozmér Lehel.

Vága, 1980-as évek végén
Balról jobbra: Kozmér Lóránt, Turček Júlia (született: Forró), Szlízs László, Flaskár László és Adamkó Mária (született: Kozmér).
Az 1989-ik évig, az ún. szocialista rendszerben a község élén a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke állt. 1990-ben az akkori Csehszlovák Szocialista Köztársaságban önkormányzati és polgármester választások voltak, s a község részben visszakapta közigazgatási önállóságát.
Flaskár László 1976-tól 1989-ig állt a Vágai Helyi Nemzeti Bizottság élén.
Szlízs László 1964-től 1990-ig volt a Vágai Helyi Nemzeti Bizottság titkára.