Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Vízkeleti leventék és zászlóavatás
Részletek
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre.
A leventék létszáma fokozatosan nőtt, 1939-ben kiterjesztették a leventekötelezettséget az iskolás fiúk számára is. Így a tagsága 1943-ban elérte az 1 300 000 főt is. Kötelező jellege miatt az ország legnagyobb ifjúságnevelő szervezetévé vált.
(http://ujkor.hu/content/levente)
Báró Luzénsky-kastély
Részletek
A 17. századi várkastély eredetileg reneszánsz stílusban épült, majd barokk-klasszicista stílusban alakították át. Egykor könyvtár és képtár volt benne. A második világháborúban súlyosan megsérült.
Osgyáni-kastély
Részletek
A 17. századi várkastély eredetileg reneszánsz stílusban épült, majd barokk-klasszicista stílusban alakították át. Egykor könyvtár és képtár volt benne. A második világháborúban súlyosan megsérült.
Római katolikus templom, Szent Orsolya kastély.
Osgyáni várkastély
Részletek
A 17. századi várkastély eredetileg reneszánsz stílusban épült, majd barokk-klasszicista stílusban alakították át. Egykor könyvtár és képtár volt benne. A második világháborúban súlyosan megsérült.
T. Fábry János úrnak rokoni szertettel Némethy Kálmántól. Gömörmegye múzeum, Rimaszombat
Báró Luzénsky-kastély
Részletek
A 17. századi várkastély eredetileg reneszánsz stílusban épült, majd barokk-klasszicista stílusban alakították át. Egykor könyvtár és képtár volt benne. A második világháborúban súlyosan megsérült.
Báró Luzénsky-kastély
Részletek
A 17. századi várkastély eredetileg reneszánsz stílusban épült, majd barokk-klasszicista stílusban alakították át. Egykor könyvtár és képtár volt benne. A második világháborúban súlyosan megsérült.
A zenekar
Részletek
Vága, 1980-as években
A kultúrház színpadán: Patkoló Árpád (szakszofonos), Patkoló Ernő (hegedűs, prímás), Kudri Rudolf (klarinétos), Flaskár László (ének, község első embere), Bangó Vladimír (harmonikás).
A Helyi Nemzeti Bizottság elnökei:
1951-től Kamenár Ferenc,
1952-től Adamkó János,
1960-tól Simkó Stefan,
1964-től Adamkó János,
1976-tól Flaskár László,
1988-tól – 1990-ig Hulák Miklós.
Lakodalmi menet
Részletek
Vága, 1970. augusztus 22.
A templomba tartó lakodalmi menet elején: Puskás Magdolna (menyasszony) és Mészáros Tibor (vőfély), majd Marafkó Benedek (vőlegény) és a meghívottak.
Mészáros Tibor 16 éves korától 35 éves koráig volt vőfély, Vágán.