Karácsony Tibor
Részletek
Karácsony Tibor, aki 1958. esztendő októberétől 1960. év októberéig volt a csehországi Domažlicén katona.
Karácsonyék
Részletek
Vága, 1972. esztendőben
A Karácsonyék: Miklós (balról), Csaba (újszülött), Tibor és Márta.
Karácsony Annának (született: Józsa) és Karácsony Tibornak, később, a gólya még hozott egy kisfiút, Tamást is.
Karácsonyék
Részletek
Vága, 1970-es években
A három Karácsony testvér, balról jobbra: Péter, Tibor és István. Karácsony (született: Kiss) Ibolyának és Karácsony Istvánnak később, született még egy kislányuk, Magdi is.
Kataszteri térkép
Részletek
,,A település külterületének összetétele változatos. Déli irányban húzódtak a Körtvélyes, Zsellérföldek, Téglások. Nyugatra terültek el: a Pajtavégek, Első tag, Másik tag, Harmadik tag, majd a Zátonyalja. Az Első tagot megosztotta az Első a Második és a Harmadik út; a Második és a Harmadik út végén állt egy-egy kút, az ún. második úti kút és a harmadik úti kút. A községi ún. dombi kút a határnak annak a részén volt, ahol Domb helyezkedett el. Itt szőlősök voltak, azért Szőlőskerteknek is nevezték. A mellette fekvő alacsony szintű határrészek a Nagyhomloki verem és a Kishomloki verem, majd az ún. Obesencó, ahol a szájhagyomány szerint a szabadságharcban részt vett katonákat akasztották fel.”
Dr. Pukkai László: Vága község története című könyvből
Katonai tiszteletadás
Részletek
Vága, 1939. október 1.
Katonai tiszteletadás a Hősi emlékmű és Országzászló felavatási ünnepélyén.
Katonák 1937. esztendőben
Részletek
Magyarok a csehszlovák hadseregben…
Ez az első vasárnap, 1937. – olvasható, s tábla mellett a jobb oldalon a vágai születésű (1915) Farkas István látható.
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el.
Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a tény, hogy Damján előnevét Vágáról származtatta, bizonyítja, hogy az oklevél keletkezésekor már fejlett településről van szó.
Ezen oklevélben a falu neve Waga alakban fordul elő. A Waga elnevezés a Waga személynévből keletkezhetett, azonban szerepet játszhatott eredetében a Vág folyónév is, hiszen a falu a Vág partján fekszik.
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
A helyi elbeszélés szerint a község első lakói halászok voltak. A mai temetőtől a templom felé vezető út mentén álltak a legrégebbi házak, amelyek közül még emlékeznek az ún. halászházra. Századunk első felére azonban a halfogásnak, de mellette a gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás más formáinak is, csak másodlagos, kiegészítő szerepe lett. A halfogásra Vágon az emelőhálót, ,,ömécsőt” használtak. A folyó partmenti gödreibe az áradások után hirtelen beáramló vízzel bejutó halakra tapogatóval (feneketlen vesszőkosár) halásztak. Halászattal az egész éven át elsősorban a révész foglalkozott, és a falubelieket ellátta hallal.
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
Vágai népszámlálási adatok:
Vága, 1910.
Ország: Magyarország – Megye: Pozsony vármegye – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 036 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 2 030 (100%), szlovák 5, egyéb 1 fő.
Vága, 1941.
Ország: Magyarország – Megye: Nyitra és Pozsony megye – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2080 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 2 052 (99%), szlovák 25 (1%), egyéb 3 fő.
Vága, 1991.
Ország: Csehszlovákia – Kerület: Nagyszombati kerület – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 012 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 1 621 (81%), szlovák 383 (19%), egyéb 8 fő.
Vága, 2001.
Ország: Szlovákia – Kerület: Nagyszombati kerület – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 021 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 1 558 (77%), szlovák 444 (22%), egyéb 18 fő.
Vága, 2021.
Ország: Szlovákia – Kerület: Nagyszombati kerület – Járás: Galántai járás; Lakosság összesen: 2 097 fő. Lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 1 114 (53,12%), szlovák 848 (40,44%), egyéb 135 fő.
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
A vágai községi iskola fenntartója a római katolikus hitközség volt. Miután az Esztergomi érsekség által 1816-ban épített iskola és kántortanítói lakás a XIX. század második felében roskatag állapotba került, egy új, emeletes iskola felépítését tervezték meg. Ehhez Simor János bíboros 1200 forinttal, a község pedig 8000 forint kölcsönnel járult hozzá.
Az új iskola homlokzata keleti fekvésű volt, alapzata és falai égetett téglából, tetőzete égetett cserépből készült. Az 1. és 2. osztály tantermeit a kántortanítói lakással a földszintre tervezték, a 3.-4., valamint az 5.-6. osztályok tantermeit a két tanítói lakással az emeletre.
Az 1890. évi népszámlálás idején Vágán a 6-14 éves korú tanköteles gyermekek száma 507 volt (243 fiú és 264 leány).
Az óvodás korú (3-5 éves) gyermekek száma összesen 187.