Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
A helyi elbeszélés szerint a község első lakói halászok voltak. A mai temetőtől a templom felé vezető út mentén álltak a legrégebbi házak, amelyek közül még emlékeznek az ún. halászházra. Századunk első felére azonban a halfogásnak, de mellette a gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás más formáinak is, csak másodlagos, kiegészítő szerepe lett. A halfogásra Vágon az emelőhálót, ,,ömécsőt” használtak. A folyó partmenti gödreibe az áradások után hirtelen beáramló vízzel bejutó halakra tapogatóval (feneketlen vesszőkosár) halásztak. Halászattal az egész éven át elsősorban a révész foglalkozott, és a falubelieket ellátta hallal.
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el.
Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a tény, hogy Damján előnevét Vágáról származtatta, bizonyítja, hogy az oklevél keletkezésekor már fejlett településről van szó.
Ezen oklevélben a falu neve Waga alakban fordul elő. A Waga elnevezés a Waga személynévből keletkezhetett, azonban szerepet játszhatott eredetében a Vág folyónév is, hiszen a falu a Vág partján fekszik.
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
,,… IV. Béla év nélkül, 1235-1270 közt, kelt okleveléből, melyben a Vágvidéki székelyeket, kik egykor saját ispánjuk által terheltetve, hozzá folyamodtak, s kiket ő azon kötelezettség mellett, hogy évenként 100 fegyverest tartozzanak neki és az országnak minden hadjárat alkalmával kiállítani, a sanyargatás alól felment és hű szolgálataik jutalmául abban a kegyben részesít, hogy ezentúl nem megszabott számban, hanem mint nemesek, fejenként tartozzanak vele együtt táborozni. Ez a telep Vága község táján feküdt.”
A székelyek története (Pozsony vármegye)
Képeslap a XX. század első feléből
Részletek
Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a mai történelmi időkben gyengíteni akarja a nemzet önbizalmát, kikezdeni optimizmusát és kétségbe vonni egyetlen és örök elhivatottságát, a Kárpátok medencéjében.”
A felavatási ünnepélyén részt vett vendégek: Dr. Cselényi Pál (országgyűlési képviselő és kormányfőtanácsos), Jaross Vilmos (főispán), báró Majthényi József (alispán), Dr. Balogh Sándor (a frontharcosok nevében), Dr. Szabó Károly (főjegyző), Hunyad-Hulák János (kispesti vendéglős az Országzászló gyűjtés főszervezője), Lengyelfalussy József (galántai esperes-plébános), Apponyi Ferenc és Apponyi Teréz (budapesti vendégek).
Vága, 1944. esztendőben
Részletek
” Vágán, régen, az egyházi év sorrendjében a következő körmeneteket tartották:
– virágvasárnapi körmenet (csak a templom körül);
– feltámadási körmenet (Az útvonal általában a templomtól a hősök szobráig, majd vissza a községházáig és ismét vissza a templomba. Előfordul, hogy csak a templom körül, vagy a Flórián szoborig és vissza.);
– búzaszentelő körmenet Szent Márk napján (április 25-én);
– Flórián- napi körmenet (május 4-én, ill.a következő vasárnapon);
– keresztjáró napok: áldozócsütörtök előtti hétfő, kedd, szerda;
– Szentháromság vasárnapi körmenet;
– Úrnapi körmenet;
– Jézus Szíve vasárnapi körmenet;
– körmenet Mindenszentek napján (november 1.), amit a helybeliek nem is körmenet szóval, hanem régiesebb kifejezéssel emlegetnek, azt mondják, hogy ”processzióval mentünk ki a templomból a temetőbe.”
Józsa Mónika: Vága község népi vallásossága című kiadványból.
Vágaiak
Részletek
Vága, 1940-es évek első felében
Az első áldozás tulajdonképpen nem más, mint az első találkozás szentsége az Eucharisztiában jelen lévő Jézussal. Keresztény életünk középpontjában van az Úrral való találkozás, ami a kenyér és a bor magunkhoz vételében valósul meg. Erre a találkozásra együtt készülünk fel, amely azt jelenti, hogy akit szeretnénk magunkba fogadni, őt szeretnénk megismerni.
Kik lehetnek elsőáldozók?
Elsőáldozók azok a gyermekek lehetnek, akiknek szülei személyesen kérik ezt a lelkipásztortól, és akik meg vannak keresztelve, ugyanis a keresztség a “szentségek kapuja”, akkor lettünk katolikus közösségünk tagjai, akkor nyertünk beavatást az istengyermeki életbe.
A hazai pályán
Részletek
Vága, 1980. esztendőben
Levegőben a Czafík István, a sikeres vágai edző.
A Verbó (szlovákul: Vrbové) elleni labdarúgó-mérkőzés utáni fotó, amely meccs 6:3-as hazai győzelemmel végződött, s a vágai felnőtt labdarúgó csapat feljutott a Kerületi Bajnokság északnyugati csoportjába…
1971-ben a vágai tizenegy kiharcolja a továbbjutást az 1.B osztályba. 1977-től már a Kerületi 1. A. osztályban (2000 lakosú településként) szerepel. 1978-ban újonc létére a 3. helyezést éri el.
1980-ban az eddigi legmagasabb osztályban, a Kerületi Bajnokságban focizik a csapat. 1980-tól pedig a Kerületi Bajnokságban (falusi csapat létére) is megállják a helyüket!
Ez volt az 1935-ben alakult, Vágai Sport Club történetében a legnagyobb siker.
Bugyi Péter
Részletek
Vága, 1970-es években
Bugyi Péter
Hulák Jenő
Részletek
A Vágai Sport Club (szlovákul: Športový Klub Váhovce) vezetősége 2000-ben egy ankétot hirdetett meg a sportkedvelő közönség körében. Arra kérték a község csapatának a szurkolóit, hogy a község területén elhelyezett szavazóurnákba dobják be az általuk, a legjobb XX. századi vágai tizenegy focistájának névsorát. A legtöbb szavazatot, a legendás 10-es mezben focizó, Forró Róbert (csatár) kapta. A többiek, a leadott szavazatok sorrendje szerint a következő játékosok voltak: 2. Horváth Jenő (középpályás), 3. Lulovics Zoltán (középpályás), 4. Hulák Jenő (csatár), 5. Kamenár Igor (csatár), 6. Czakó Gábor (csatár), 7. Simkó Imre (hátvéd), 8. Puskás Tamás (csatár) és Kiss Károly (hátvéd) ugyanannyi szavazat, 10. Szabó Péter (kapus), 11. Recht Miklós (kapus).
Az ifjú házaspár
Részletek
Vága, 1958. szeptember 28.
Balról jobbra: Józsa István, Józsa Anna, Józsa András, Józsa Andrásné (született: Forró Rozália), Józsa Júlia, Józsa László, Józsa Anna (Bakóné).
Széken ülnek, balról jobbra: Józsa Júlia (született: Fördős) és id. Józsa István.