Régi fotók a Felvidéken

Vága plébánosai-lelkipásztorai:
Borsos Mihály 1939. 03-tól,
Moncz Boldizsár 1939. 04-tól,
Kurcz Béla 1939. 09.-től,
Bartal Lajos 1941. 09.-től,
Andrásfay Ödön 1942. 06-tól,
Zsilka Lajos 1949.12-től,
Macháček Béla 1950. 04-tól,
Wilde József 1951. 04-tól,
Lakatos Imre 1958. 06-tól,
Zsilinszky Kázmér 1966. 03-tól,
Maczkó István 1966. 12-től,
Danczi Lajos 1969. 04-tól,
2009-től Lengyel Sándor.

Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el.
Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a tény, hogy Damján előnevét Vágáról származtatta, bizonyítja, hogy az oklevél keletkezésekor már fejlett településről van szó.
Ezen oklevélben a falu neve Waga alakban fordul elő. A Waga elnevezés a Waga személynévből keletkezhetett, azonban szerepet játszhatott eredetében a Vág folyónév is, hiszen a falu a Vág partján fekszik.

Vágán, a 19. században a legjelentősebb tanító, Győry István volt, aki több mint fél évszázadig látta el tisztségét, akit a tanügy területén kifejtett munkájáért elismerésben részesítette az akkori közoktatási miniszter, Eötvös József és tanítóságának 50 éves jubileuma alkalmából üdvözölte az esztergomi érsek is.

Az első vágai tanító, akiről tudomásunk van, Szenczy András volt, aki 1723-ban hunyt el. A történelmi források 1756-tól említik Máttyásovszky Jánost is.
A 19. században a vágai iskolában a következő tanítók tevékenykedtek:
Laki Pál 1800-tól,
Horváth József 1832-től,
Takács József 1840-től,
Győry István 1844-től – 1895-ig.

A falu település-szerkezetét tekintve utcás, halmaztelepülés. A Fő utca a település szerkezetének tengelyét képezi, a közepén kiszélesedik, s itt áll a római katolikus templom. Ebben az utcában elsősorban a módosabb gazdák házai sorakoztak. A felső része volt a Fővég, majd ehhez kapcsolódott a Csincsa, ahol nagyobbrészt az idegenből idetelepült szegényebb réteg lakott. A Fő utca alsó részén volt az Alvég. A templomhoz vezetett ki a Mester ulicska (utca vágai tájnyelven).
A Fő utcával párhuzamosan épült ki egy újabb utca: a Kertalja, ennek végén pedig a Pajták vége nevezetű utca. A Kertalja folytatása a Temető utca, majd a temetőkert, az ún. Nyúlkert. A temető egyik oldalán van a Nyúl utca, a másik oldalán a malomlakás (itt lakott a volt malom tulajdonosa), amely 1942. év júniusa óta a római katolikus plébánia épülete.

Vága község a Kisalföld északi határán, a Vág folyó jobb partján terül el.
A Zobori apátság birtokainak a XII. század elejéről származó, rekonstruált rajzán a Vág folyót Wag-ként írták, Vága települést Vaga-ként, Nemeskajalt Quayol-ként, Sopornyát pedig Supurni-ként írták az 1113-ból származó oklevélen.

A XIX. század 60-es éveiben a vágai vízimalmok száma 17 volt. A malmok mindegyike – tekintettel a különböző vízállásra 24 óra alatt kb. 8 mérő gabonát volt képes megőrölni.
Az 1890-as években a vágai vízi malmok száma 11-re csökkent. Tulajdonosai a község alábbi lakosai voltak: Lukács Márton, Antal József, Fördős Antal, Karácsony Antal, Kozmér Antal, Józsa János, Fördős Dávid, Kiss Lajos, Lulovics Alajos, Lulovics Vince, Fördős János.
Az egyes hajómalmok egymástól való távolsága kb. 20 méterre volt meghatározva, és a Komáromi Folyammérnöki Hivatal felügyelete alatt álltak.

A mátyusföldi Diószegen 1924-ben jött létre az első szlovák iskola. Tallóson 1925-ben, Vízkeleten, Nemeskosúton, Felsőszeliben és Taksonyban 1928-ban, Galántán 1931-ben, s Vágán 1932. esztendőben.
A 2023. esztendő júniusában végleg bezárta kapuit (Kubica Adrián polgármester idején) a szlovák és a magyar iskola is, nem szól már többé a tanítási órára hívó csengő sem…

A vágai községi iskola fenntartója a római katolikus hitközség volt. Miután az Esztergomi érsekség által 1816-ban épített iskola és kántortanítói lakás a XIX. század második felében roskatag állapotba került, egy új, emeletes iskola felépítését tervezték meg. Ehhez Simor János bíboros 1200 forinttal, a község pedig 8000 forint kölcsönnel járult hozzá.
Az új iskola homlokzata keleti fekvésű volt, alapzata és falai égetett téglából, tetőzete égetett cserépből készült. Az 1. és 2. osztály tantermeit a kántortanítói lakással a földszintre tervezték, a 3.-4., valamint az 5.-6. osztályok tantermeit a két tanítói lakással az emeletre.
Az 1890. évi népszámlálás idején Vágán a 6-14 éves korú tanköteles gyermekek száma 507 volt (243 fiú és 264 leány).
Az óvodás korú (3-5 éves) gyermekek száma összesen 187.