Régi fotók a Felvidéken

Argentína, 1930. december 15.
Mari és Jóska, a messze távolban.
1906-ban kilencen vándoroltak ki a mátyusföldi Vága községből, többségük Amerikába. 1912-ben 13 kivándorló lakosról van tudomásunk. 1914-ben pedig Varga Julianna, Jalsovszky Lajosné és Bugyinszky Paulína vándorolt ki.
Dr. Pukkai László: Vága község története című könyve alapján

Amerikai Egyesült Államok, 1947. augusztus 16.
A Clevelandbe (vagy Flintbe) kivándorolt vágaiak. A fotó hátulján olvasható: Szabó Anita, Dady és Mamma. A fotó a vágai Szabó család (Szüngyiék) fotóalbumából való.
Clevelandben magyar múzeum is van, melynek neve Cleveland Hungarian Heritage Society Museum.

Amerikai Egyesült Államok, 1945. december elején
A XX. század közepén, az Észak-Amerikába kivándorolt vágaiak és a gyermekeik.

Vága, 1981. esztendőben
Balról jobbra: Flaskár László (Helyi Nemzeti Bizottság elnöke), Horváth Andrea (újszülött), Horváth Jaroslav, Adamkó László, Horváth Éva (született: Fidler).
Flaskár László 1976. évtől 1988. évig volt a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke Vágán.

Az 1989-ik évig az ún. szocialista rendszerben a község élén a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke állt.
1990-ben az akkori Csehszlovák Szocialista Köztársaságban önkormányzati és polgármester választások voltak, a község részben visszakapta közigazgatási önállóságát.
Az új időkben a község vezetőjét már polgármesternek hívják.
Vága polgármesterei:
1990-1998 Kamenár László,
1998-2014 Szalay Nándor.

Vága, 1980-as években
Balról jobbra: Kiss János, Kiss Károly, Kiss Éva (született: Lukács), Bakó Eszter (született: Farkas), Bakó Ernő, Jalsovszky Ernő, Adamkó Péter.

Chalupeczky József néhány (?) évtizeddel előbb szintén készített fotót, és kézirataiban részletesen foglalkozott a parasztházak berendezésével. Az 1990-es években szerették volna megmenteni az épületet tájháznak. Az épületet lebontották.

A révész a folyók bizonyos pontjain a két part közt rendesen közlekedő kisebb hajók, kompok átkelő szolgálatában dolgozó személy, rendszerint a felelős kompkezelő volt.
A deákiból származó Kovács Antal (1902-1983) Szencre nősült. A családnak 6 gyermeke született – 2 fiú és 4 lány.
Mielőtt révész lett belőle, lovaskocsival hentesárut hordott a környéken. Felesége kívánságára a Kis-Duna mellett építették fel házukat, melyben jelenleg is lánya, Valéria lakik a családjával. Korán megözvegyült, két lánygyermeke még egészen kiskorúak voltak.
A Kis-Duna mindkét partján egy csengő volt felszerelve, mellyel csengetni kellett, ha valaki szeretett volna átkelni a túlsó partra.
Anti bácsi szeretett csavarogni, néha még kocsmába is elment, olyankor a két kisebbik lány húzta át a kompot a másik oldalra. Fizetség mellé még kandli cukorkát is kaptak az utasoktól.
A képen látható iskolás csoport 1954-ben kelt át komppal a Kis-Dunán.

Aranyosmarót, 1960-es évek elején
Úttörőtáborban, amelyen sok környékbeli diák vett részt. A guggolók közül, balról a harmadik Zsigó Zoltán, és mellette a negyedik, Takács Sándor, vágaiak.