Régi fotók a Felvidéken

A felsőszeli leventéket 1944 szilveszterén vitték el Németország felé. A képen a Hamburg melletti Glinde-i fogolytábor szerencsésebbjei láthatók, vagyis a szakácsok, akik a kondér mellett nem éheztek annyit. Előttük a mezítlábas szeli Deák József, aki a legfiatalabbak közé tartozott. Mókás természete miatt a szakácsok többször is elvitték a konyhára mosogatni, így legalább néhanapján jóllakott.

A felsőszeli sétatéren felvonulnak a leventék és a levente-lányok az 1944. március 15-i ünnepségen. A katolikus templom felől, vagyis a községházától indultak az evangélikus templom felé. A kép hátterében jobbra a katolikus iskola épülete körvonalai látszanak, utána a pékség, melyet már lebontottak, és a bal sarokban az 1939-ben épült gyógyszertár épületének egy része látható. Az út szélén a falu lakossága nézi a felvonulókat, akik közül akkor még senki sem sejtette, hogy szilveszterkor 130 fiatalt fognak elhajtani Németországba a háborúba.

Felsőszeli a Dudvág partján terül el, s a régi időktől fogva a falu két oldalát a rév segítségével közelítették meg a gyalogosok. A kocsisok és a vásárra igyekvő marhahajcsárok a folyó partját fokozatosan letaposva kialakítottak egy kb. 100 m széles medret a falu közepén. A nép nyelvén hamarosan az Úsztató név terjedt el. A gazdák a munka végeztével itt itatták meg lovaikat. Persze a kacsák, libák fürdetése, úsztatása is gyakori volt. A képen a kocsisok lovaikat itatják a Dudvág jobb partján. Háttérben a katolikus kántorház régi melléképülete is látszik. Jobb oldalon a kocsma, melyet lebontottak az új buszmegálló építésekor.

Felsőszeliben régi szokás volt, hogy a falu fontosabb eseményeinek ünnepélyesebbé tételére lovas bandériumot szerveztek. Erre volt példa a magyarok bevonulásakor 1938-ban, a harangok hazahozatalakor 1922-ben, az egyház különleges ünnepein stb., így a szüreti felvonulás elején is mindig a lovasok díszes menete indult elsőnek. 1972-ben is így történt, csak még egy érdekesség, hogy a fő vezetője Pónya Kálmán volt, aki már koránál fogva a felnőtt korban járt, de megkérte a Csemadok vezetőségét, utoljára még tegyék számára lehetővé, hogy ő vezethesse a lovasokat. Kérését szívesen teljesítették, hiszen lova is volt, ruhát kapott a szervezettől, s büszkén lovagolt végig a falun, mögötte Ledneczky Zoltán és Pónya Ferenc. A szervezet régi tagja mindig fontosnak tartotta a hagyományok ápolását és tiszteletét. Ezután boldogan adta át a vezetést Ledneczky Zoltánnak.

Rendezte: Fehér József. 10 előadást ért meg.

A 10. szabad május elsejét 1955-ben a Csemadok is megtisztelte a tánccsoporttal és a tagsággal. Felsőszeliben a falu közepén gyülekeztek és teherautó vitte őket a járási székhelyre, Galántára. Az autó mellett Danajka János pózol, aki a szervezet egyik oszlopos tagja volt.

Felsőszeliben 1970-ben a kilencedikeseket május elsején kötelezően elvitték Galántára, a járási székhelyre manifesztálni. A képen az első három fiú zászlókat visz, utánuk a falutáblát, melyen csak államnyelven van feltüntetve a község neve, az egyik osztálytársam tartja. Négyesével kellett beállnunk a sorba, s elég hideg lehetett, mert még viharkabátban voltunk. A hangosbemondó jelentése alapján araszoltunk lassan tovább a város végén levő szabadtéri színpadhoz. A felvonulás után pedig haza kellett jönnünk, nem maradhattunk a műsort megnézni.

A Mátyusföldi népviselet kicsit színtelen, de falvaink közel voltak a városokhoz így hozzánk korábban jutott el az iparosodás.
A ruhákat Kutakné varrta Nagymácsédon, Szaktanácsadás Szanyi Mária. A babákat a galántai és sellyei óvópedagógiai társaság megbízásásból Neszméri Katalin gyűjtötte .

A sikeres bemutatkozás után a táncosok, énekesek, énekkar és szavalók egész estét betöltő műsorokra vállalkoztak Mátyusföldi Nyíló Rózsa népi Együttes néven. Elfogadták a meghívásokat a közeli és távolabbi falvakba. 1980 tavaszán Pozsonypüspökibe voltak hivatalosak. Amikor megérkeztek, üres kultúrházat találtak. Rövid utánajárás, ill. a kihelyezett plakát láttán rájöttek a baj okára: előző nap várták őket. A községháza vezetője kihirdette, hogy megjöttek a fellépők, s estére összejöttek az érdeklődők ismét. A műsor nagyon jól sikerült a tévedés ellenére is. A képen az énekkar, a tánckar és a zenekar látható.

1950-ben Kaprinay Gyula tanító vezetésével mutatták be a nagysikerű vígjátékot. Szereplők: Misík Olga, Hegedűs István, Lovas Elza, Szabó Rudolf, Szabó Pál, Szőcs Imre, Hegedűs Matild, Kontár Dániel.