Régi fotók a Felvidéken

Az 50-es években játszott darab másik jelenete, a női szereplő Misík Olga. A férfit nem sikerült azonosítani.

1953-ban Felsőszeliben rendezték meg a Szold-kertben a Járási Dal- és Táncünnepélyt június 1-jén. A képen két felsőszeli táncos lábú fiatalember, Rakoncza Rudolf és Deák István verbunkost mutat be. A szeliek fergeteges műsorát a zsűri 1. hellyel jutalmazta.

Id. Endreffy János irodalomkedvelő lévén maga is írt darabokat, melyek a lélek megerősítését, a hit edzését szolgálták. Ilyen műve a Jefte fogadalma. Ezt a darabot, fia, ifj. Endreffy János tanította be az Evangélikus Legényegylet tagjaival. A feldolgozás a Bírák Könyve 11. rész, 30-40. sort öleli fel. A hátsó sorban balról a 3. a tiszteletes.

Három napot töltött az énekkar a „Hírös” városban és környékén. A fellépések és a látnivalók tömkelege még ma is sokszor megdobogtatja a szíveket.

Felsőszeliben általában hét kocsma működött, ezek közül az egyik közkedvelt a Kertalján volt, az ún. Szabó-kocsma. Nevét az üzemeltetőjéről kapta. Noha ezen a képen már államosították. A fehér ingben Lachata György kocsmáros, mögötte Szőcs Lajos balról, jobbról Kocsis Lőrinc, balra lent Bartos Lajos, jobbra Molnár Lajos.

Csite Károly műve, a Kis Erzsikém c. szintén az Evangélikus Ifjúsági Egylet gondozásában került bemutatásra. A betanító neve nem maradt fenn.

A darabot betanította Fehér József tanító. (az álló sorban balról az első).
A képet Mikulics Aladárnétól kaptuk. Baltafyt Mikulics Aladár alakította (jobbról a harmadik az ülők között). Leányát Kertész Katica (jobbról a második Baltafy mellett), aki elmondta a darabnak nagy sikere volt, de a ruhák kölcsönzése sokba került azért nem tudták előadni olyan sokszor mint pl. A néma leventét 27-szer.
A képen levők közül többen vannak még az élők soraibban szerencsére, akik elmesélték, milyen szeretettel jártak a Csemadokba. Azokban az években ,összetartó ereje volt a falusi színjátszásnak. Máig emlegetik, hogy a jelenet végén a csóknál a bajusz, talán technikai okok miatt, a primadonna orra alá került a nézőközönség legnagyobb örömére.

A járás énekkarai a közös felvonulás előtt Galántán a járási székhely előtti téren. A faluneveket csak államnyelven írták ki, a felsőszeli énekkar is vár a rendezők utasítására. A meleg vasárnap délután emlékezetes marad, ahogy a fellépőruhában végiggyalogoltak a városon egészen a szabadtéri színpadig. Ennek ellenére örömmel áldoztak a kóruséneklés oltárán a szeliek is.

Az 1947-es csehországi deportáláskor Felsőszeliből az egyik vagonba három család került, Deák Alajos, Horváth István és Deák Géza családja. Podbořanyban szálltak ki, ahol a gazdák kiválogatták őket. Deák Géza családja Blšany faluba, németül Flöha-ba került. Mezőgazdasági munkákban vettek részt, a gyerekek cseh iskolába jártak. A komlószedés nagy munka volt, a képen láthatók:
Felső sor: 2. személy Deák Erzsébet, Jakubecz Etel, a 6. személy Deák Jolán, Jakubecz Olga és Bagoly Lajosné. Ülő sor: 1. Deák István és testvérei, Anna, József, Etelka, Berta, Erzsébet és a fiú, Bagoly Sándor.

A felsőszeli alapiskola tanulói színdarabot tanultak be az 1968/69-es tanévben. Szabados László Móricz: Légy jó mindhalálig c. darabját vitte színre nagy sikerrel. A járási versenyen az I. helyet szerezték meg. A darab szereplői:
Pálinkás Károlyné, Gombos Margit, Perleczky Erzsébet, Fehér Tibor, Bory Antal, Deák Klára, Szombath Endre, Takács Aladár, Hegedűs Etelka, Kontár György, Szabados László, Koday Gyula, Hegedűs György, Bábi Tibor, Szomolai György, Danajka Magdolna, Sárkány Márta, Rák Vilmos, Pálinkás Károly, Csandal István, Oláh Gyula, Hasák Pál, Nagy Dénes, Perleczky Pál, Renczés Ágoston, Pónya Ferenc, Dobosy Béla, Tánczos Sándor, Baán Jenő, Kontár Sándor, Papp György, Kontár Zoltán, ifj. Pálinkás Károly, Deák József, Szabados Vilmos, Czinege Antal, Mikus Zoltán, Takács György.