Régi fotók a Felvidéken

A Zárda iskolába az 1930/31-es tanév kezdetén 186 tanuló járt. A tanítás az ebben az évben érvénybe lépett új tanterv szerint zajlott. A városban továbbra is jelentős volt a munkanélküliség. Ezért az iskolát látogató gyermekek egy részének jelentős támogatást jelentett az a szociális támogatás, amivel az iskola a szegény családok gyermekekeit támogatta. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira irgalmas nővér volt. Az 1931-es évben készült fényképen a tanulók mellett az iskola egyik irgalmas nővére, Pataky Mária Olga és Marczy József esperes plébános látható. A fotót Czucor Irén adományozta a Nagymegyeri Értéktár Bizottságnak.

Az 1932/33-as iskolaév kezdetén, ugyan kismértékben, de tovább nőtt a beiratott gyermekek száma, és elérte a 199 főt. A szegény gyermekek támogatása ebben a tanévben is megvalósult. Ezt részben a Charitas segítette, aki a gyermekek téli ruháját biztosította. A Népjóléti Bizottság pedig 1933. január 16-tól, három hónapon keresztül, 60 gyermeknek 2 dl. tejet és 20 dkg kenyeret biztosított. A fotó a nagymegyeri Szent Miklós Római Katolikus templom előtt készült. A tanulók Marczy József esperes plébános és Pataky Mária Olga nővérrel láthatók.

A Zárda iskola az 1928/29-es tanévet 182 tanulóval kezdte és 200 tanulóval fejezte be. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira irgalmas nővér volt. A korabeli fotó az 1928/29-es tanév végén készült. A tanulók között Bukovy Hedvig tanítónő és Marczy József esperes látható. A fotót Czucor Irén ajándékozta a Nagymegyeri Értéktár Bizottságnak.

Az ötvenes és hatvanas években Nagymegyer legismertebb cigányzenekara Kovács Béla „Bazsó” vezetésével működött. A zenekar a nagymegyeri Csemadok szervezet színműveinek bemutatásánál aktívan közreműködött. Számos városi zenei rendezvényen, bálban zenéltek. A zenekar vezetője Kovács Béla a kép baloldalán látható. Fiai zenészként külföldön élnek. Leánya Edit, a Janiga József Művészeti Iskola tanárnője. 2006-ban a városi önkormányzat in memoriam Pro Urbe díjat adományozott Kovács Bélának.

A város harmadik felekezeti iskolája a zsidó iskola volt. Az izraelita iskola egy tantermes volt. 1922. február 12-én a nagy mennyiségű lehullott hó alatt beszakadt az iskola tetőzete. Ezt követően az iskola 72 tanulója a községben üresen álló óvoda épületét látogatta. 1932-ben épült fel az új két tantermes iskola. A  két világháború között Bródi Béla, Blumenthal Lipót és Heller Rudolf tanított az iskolában. Az iskolának 230 könyvből álló tanítói könyvtára volt. Az 1935-ben készült képen a zsidó iskola tanulói láthatók.

Az első utcanév tábla avatása Nagymegyeren a rendszerváltás után 1990. augusztus 19-én volt. Kezdeményezője Kovács László esperes plébános, a kezdeményezést támogatta Családi Vilmos polgármester is. Az esemény a római katolikus templom előtt történt, a volt Győzelmes Február utca helyett Szent István utca nevet kapta a város egyik főutcája. A rendezvényen közreműködött a nagymegyeri énekkar.

A nagymegyeri országzászlóavatás története szorosan kapcsolódik Nagymegyer és Tápiógyörgye baráti kapcsolatainak kialakulásához. Tápiógyörgyén az elöljáróság már 1938. december 2-án foglalkozott az országzászló ajándékozásával, amit Nagymegyernek szántak. Ez végül nem valósult meg, mert az 1938/39-es év fordulóján a Kelenvölgyi Kaszinó testülete megkereste a nagymegyerieket felajánlásával, akik ezt elfogadták. Az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június 4-én került sor Nagymegyeren. Két nappal az Országzászló felhúzása után,  1939. június 6-án, a nagymegyeriek személyesen üdvözölhették a tápiógyörgyei leventék küldöttségét, akik a Nagymegyeri Levente Szervezetnek elhozták az általuk készített levente zászlót. A képen a nagymegyeri vendéglátokat látjuk a levente zászló átadásakor. Köztük Marczy József római katolikus plébános, Németh Géza községi bíró és felesége, aki egyúttal a zászlóanya szerepét is vállalta.