Régi fotók a Felvidéken

Fordson (Forcson) traktor ez erőgép, Knapp Dávid felirattal a cséplőgép.

A cséplőgépen, fenn, Vida Lajos áll. A gőzgép a cséplőgépet és az elevátort hajtja. A fotó RNDr. Nagy Amália gyűjtése.

A cséplést a gazdaudvarban végezték.

 Heinrich Lanz AG mezőgazdasági gépgyártó volt a németországi Mannheimből. A társaságot és annak LANZ márkáját 1956-ban a John Deere amerikai mezőgazdasági gépek gyártója szerezte meg. A társaság számos díjat nyert a strasbourgi mezőgazdasági vásáron 1866-ban.
Heinrich Lanz Company 1859-ben alakult. 1879-ben gyártotta az első gőzzel működtetett helyhez kötött cséplőgépeket és 1921-ben az első nyersolaj-alapú traktorát – a Lanz Bulldog-ot.

Fordson tarktorral.

A karvai mezőgazdasági szakközépiskola cséplőgépe.

Nagymegyerről 1948. május 12-e és december 13-a között több száz embert deportáltak Magyarországra. Vadkerty Katalin történész kimutatása szerint 1948. május-december hónapokban településről 205 családot telepítettek ki. Ebből 83 család 769 ha földterülettel rendelkezett szülővárosában. Arról, hogy a 205 család összesen hány tagja hagyta el pontosan Nagymegyert, Vadkerty Katalin nem közölt adatokat. Tánczos Tibor 1996-ban megjelent munkájában arra hivatkozik, hogy „összesen 90 család, s megközelítőleg 437 személy lett kitelepítve.” A közölt létszám valószínűleg jóval nagyobb volt! A célállomások közé tartozott: Mezőmegyer (16 család), Gerendás (13), Elek (8), Csorvás (3), Mezőberény (6), Mágócs (2), Újkígyós (1), Békéscsaba (16), Körösladány (1), Drávaszabolcs (1), Németpalkonya (5).
1948. október 19-én hagyta el Nagymegyert Cseri István esperesplébános, akinek a hatalom nem bocsátotta meg, hogy 1947 nyarán meglátogatta Csehországba deportált híveit.

A cséza könnyű lőcsös kiskocsi. Rendszerint utazásra használták a 20. század fordulójáig. Általában két személy és a kocsis fért el rajta podgyászostul. Alváza mindenben azonos a kocsiéval. Fogatolására két ló szolgált.