Régi fotók a Felvidéken

A falu település-szerkezetét tekintve utcás, halmaztelepülés. A Fő utca a település szerkezetének tengelyét képezi, a közepén kiszélesedik, s itt áll a római katolikus templom. Ebben az utcában elsősorban a módosabb gazdák házai sorakoztak. A felső része volt a Fővég, majd ehhez kapcsolódott a Csincsa, ahol nagyobbrészt az idegenből idetelepült szegényebb réteg lakott. A Fő utca alsó részén volt az Alvég. A templomhoz vezetett ki a Mester ulicska (utca vágai tájnyelven).
A Fő utcával párhuzamosan épült ki egy újabb utca: a Kertalja, ennek végén pedig a Pajták vége nevezetű utca. A Kertalja folytatása a Temető utca, majd a temetőkert, az ún. Nyúlkert. A temető egyik oldalán van a Nyúl utca, a másik oldalán a malomlakás (itt lakott a volt malom tulajdonosa), amely 1942. év júniusa óta a római katolikus plébánia épülete.

Az első vágai tanító, akiről tudomásunk van, Szenczy András volt, aki 1723-ban hunyt el. A történelmi források 1756-tól említik Máttyásovszky Jánost is.
A 19. században a vágai iskolában a következő tanítók tevékenykedtek:
Laki Pál 1800-tól,
Horváth József 1832-től,
Takács József 1840-től,
Győry István 1844-től – 1895-ig.

Vágán, a 19. században a legjelentősebb tanító, Győry István volt, aki több mint fél évszázadig látta el tisztségét, akit a tanügy területén kifejtett munkájáért elismerésben részesítette az akkori közoktatási miniszter, Eötvös József és tanítóságának 50 éves jubileuma alkalmából üdvözölte az esztergomi érsek is.

Vága plébánosai-lelkipásztorai:
Borsos Mihály 1939. 03-tól,
Moncz Boldizsár 1939. 04-tól,
Kurcz Béla 1939. 09.-től,
Bartal Lajos 1941. 09.-től,
Andrásfay Ödön 1942. 06-tól,
Zsilka Lajos 1949.12-től,
Macháček Béla 1950. 04-tól,
Wilde József 1951. 04-tól,
Lakatos Imre 1958. 06-tól,
Zsilinszky Kázmér 1966. 03-tól,
Maczkó István 1966. 12-től,
Danczi Lajos 1969. 04-tól,
2009-től Lengyel Sándor.

Csepel-szigeten, 1259. szeptember 1-én lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, ami szlovákul Velký Grob területén) terült el.
Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a tény, hogy Damján előnevét Vágáról származtatta, bizonyítja, hogy az oklevél keletkezésekor már fejlett településről van szó.
Ezen oklevélben a falu neve Waga alakban fordul elő. A Waga elnevezés a Waga személynévből keletkezhetett, azonban szerepet játszhatott eredetében a Vág folyónév is, hiszen a falu a Vág partján fekszik.

,,… IV. Béla év nélkül, 1235-1270 közt, kelt okleveléből, melyben a Vágvidéki székelyeket, kik egykor saját ispánjuk által terheltetve, hozzá folyamodtak, s kiket ő azon kötelezettség mellett, hogy évenként 100 fegyverest tartozzanak neki és az országnak minden hadjárat alkalmával kiállítani, a sanyargatás alól felment és hű szolgálataik jutalmául abban a kegyben részesít, hogy ezentúl nem megszabott számban, hanem mint nemesek, fejenként tartozzanak vele együtt táborozni. Ez a telep Vága község táján feküdt.”
A székelyek története (Pozsony vármegye)

Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a mai történelmi időkben gyengíteni akarja a nemzet önbizalmát, kikezdeni optimizmusát és kétségbe vonni egyetlen és örök elhivatottságát, a Kárpátok medencéjében.”
A felavatási ünnepélyén részt vett vendégek: Dr. Cselényi Pál (országgyűlési képviselő és kormányfőtanácsos), Jaross Vilmos (főispán), báró Majthényi József (alispán), Dr. Balogh Sándor (a frontharcosok nevében), Dr. Szabó Károly (főjegyző), Hunyad-Hulák János (kispesti vendéglős az Országzászló gyűjtés főszervezője), Lengyelfalussy József (galántai esperes-plébános), Apponyi Ferenc és Apponyi Teréz (budapesti vendégek).

A Templom utca Csallóközaranyosn.

“A XVI. század komoly változásokat hozott a falu életében. A mohácsi vész után rövidesen megindult a török újabb terjeszkedése. 1543-tól az esztergomi érsekség székhelye Nagyszombat lett, s ide került a birtokok gazdasági irányítása is, igaz 1543 után még rövid ideig Vága az Újvári uradalomhoz tartozott. A XVI. század hetvenes éveiben azonban már Vága, Vágszerdahely és Zsigárd külön gazdasági egységet alkotott, mely a nagyszombati uradalomnak volt alárendelve. 1571-ben Vágán 13 egész jobbágytelek után fizettek adót, 3 1/4 jobbágytelek lakatlan volt és egy olyan jobbágy volt a faluban, aki pénzért kiváltotta magát jobbágykötelességei alól. Házzal rendelkező zsellérből 13 volt a faluban. Szent György ünnepén az egész telek után 46 dénárt, Szent Mihály napján 52 dénárt és bőjt idején 6 dénárt voltak kötelesek fizetni földesuruknak. Szántaniuk, aratniuk, kaszálniuk a földesúr földjein nem kellett, azonban a Semptei szőlők bortizedét kötelesek voltak Vecsére vagy Gútára szállítani a hajókhoz. A négy malom után egyenként 60 dénárt fizettek és a Vágon való halászásért évi 2-3 arannyal tartoztak.”
Dr. Pukkai László: Vága község története című könyvéből

Postahivatal, Fő utca, Községháza.