Régi fotók a Felvidéken

A hetényi születésű Gábor Béla a frontról hazatérve, röviddel a második világháború után motorkerékpárt vásárolt magának.

A fényképen az 1895-ban született Gál Lajos katonaruhában látható.

A fényképen Csintalan Dezső testvérével, valamikor az 1920-as években Hetényen.

A fénykép egy családi ház udvarán készült, ahol a szomszéd gyerekek is játszottak.

A fényképen Dékany János (szül. 1893), Julianna (szül. 1904), Dezső, Margitka és Elek (szül. 1923) látható a borházsoron – hajloknál üldögélve.

Kocsis András és Berényi Julianna esküvői fényképe kb. 1920-ból. Kocsis András a mezőgazdasági munkákról naplót vezetett 1932-1937 között. A pontos feljegyzésekből még azt is megtudhatjuk, hogy 1935. május 3-án a nagy fagyok miatt minden odaveszett.

A Vörös család hentesüzletet működtetett Hetényen. Vörös Ernő és felesége Hermina, két fiukkal Lajossal és Ernővel a község Fő utcáján alakították ki az üzletet. A kitelepítések, deportálások ideje alatt mindneki tartott attól, hogy a házukat elveszik, így faluban feszült volt a légkör. Egy alkalommal az utcán sétálgatva egy korosodó emberre lettek figyelmesek a fiatal Vörös fiúk. A férfi megállt a házuk előtt, s nagyon méregette, nézegette azt. Ekkor Lajos kifutott az utcára, hogy elzavarja az férfit, s hogy nyomatékot adjon felindulásának csontozókést is tartott a kezében. A férfi többet nem látták Hetényen.
A telken több ház is állt. Az egyikben „Tubi” bácsi lakott, aki a galambokról kapta a nevét. Nem tudott magyarul, az udvaron lakók pedig szlovákul. Csak azt értették, hogy a bácsi mindig a galambjaihoz beszél és hívja őket: „Tubi-tubi”. Innen a ragadványnév.

Keszegh Ildikó, a Csemadok Hetényi ASZ elnöke, a Tarczy Lajos AI és a Mozgássérültek ASZ közös szervezésében 2010-ben Húsvétváró ünnepséget tartottak az iskola tornatermében. Hagyományos húsvéti ételek kóstolója, kézműveskedés és kultúrműsor színesítette a programkínálatot.

Az 1980-as években Csokonai Irodalmi Színpad működött Hetényen. A csoportot Kis Péntek József is vezette.

A fénykép 1951-ben a Lepke Lenke című mese előadásakor készült az akkori kultúrházban.