Régi fotók a Felvidéken

Kávéfőzés közben.

Sorakozó reggel a kultúrháznál.
Balról első: idősebb Both Ferenc, Tóth Gyula, Szikela László, ?. A sor végén Mikóczi József.

Vága, 1990. esztendőben
A temetői fafeszület felirata: JHS ITT NYUGOSZNAK ISTENBEN BOLDOGULTAK MAGYERKA JÁNOS ÉLT 83 ÉVET MEGHALT 1949 MAGYERKA VIKTÓRIA…
A jelenlegi nem az eredeti vágai temető. Hagyomány szerint volt temető a Hősök szobránál (a mai Vedrődi telken), de mocsaras volt. A középkorban a templom körül volt a temető. A szájhagyomány szerint a török temető is ugyanott volt. A kuruc háborúk után az akkori falun falun kívül, kimagasodó dombokra helyezték el a sírokat, körülárkolták, eleven gáttal kerítették (licium). Az árok 3 méter mély és 10 méter széles. Az árok és a lícium még 1970-ben is megvolt. Az árok “tócsa” volt. A lícium között öreg drótfonat is volt. A temetőkapu fából készült. Az eredeti temető közepén kőkereszt állt. Mellette a papok, tanítók, jómódú polgárok sírhelyei sorakoztak, a bejárat közelében is a módosabb családok kaptak helyet. A sírhalmot fakereszttel jelölték meg.

1994-ben volt az első falunap, a futballpályán került sor a műsorokra, a szabadtéri előadást a szél is megsegítette.

Falusi kettőslakodalom (lagzi) Nemesradnóton az 1920-as években. Az adományozó a következő személyeket azonosította a fotón. Koszorúslányok: Bodon Ilona, Szekeres Piroska és Pál Irén. Vőfélyek: Pósa Ferenc, Pósa Géza és Pósa Béla.
Ez a fénykép Bán Zoltán nagyanyja és testvére kettőslakodalmán készült. Az egyik pár Bodon Béla († 1988) és Bodon Julianna († 1974) (nemesradnóti nagyszülei), a másik pár Dobos Géza és Bodon Mária. A kép 1927-ben vagy 1928-ban készült dédnagyszülei udvarán.

Gárdonyi Géza: Falusi verebek. Köznapi történet három felvonásban. (Nemzeti Színház: 1909.)
A félig tréfás, félig komoly színműben parasztok és urak vegyesen szerepelnek. Erzsi, a bíró húga, Budapestre szökik, beáll cselédnek, csakhogy itt lehessen katona-kedvese közelében; a család végre rátalál, s az újabb bonyodalmak megoldása után beleegyezik a házasságba. A darab meseszálai és alakjai visszahajlanak a régi népszínmű felé, a hangulatos jelenetek közé itt-ott eléggé ízléstelen részletek furakodnak, a drámai lendület elevenségét az alakrajzolás élethűsége pótolja. A jellemfestés találó még ott is, ahol az írónak a humoros hatás fokozása végett szüksége van némi groteszk árnyalásra.