Régi fotók a Felvidéken

1924-ben a kőhidgyarmati műkedvelő ifjúság „Füri J. ur helyiségében“ húsvétvasárnap Abonyi Lajos: A betyár kendője, húsvéthétfőn pedig Nagy Dénes: Katóka őrmesterné c. színművét mutatta be.

Színjátszás 1915 márciusában Ógyallán. A tavasz tündére és A kályha titka c. előadás Konkoly-Thege Miklós részvétele mellett. Faragó Mária, Timár Gyula és Mézes Károly mint felkészítő pedagógusok.

Színjátszás Ógyallán a madarak és fák napjára 1921-ben, betanította Faragó Mária.
Előadás a Vöröskereszt javára (a meghívó évszám nélküli). Az előadás címe: A tavasz diadala, betanította Faragó Mária.

Vága, 1939. esztendőben
A vágai születésű, özv. Forró Lajosné (született: Zelinka) Szolgálati (cseléd) könyve, amely 1939. június 20-án lett kiadva, Galántán.
Vága község 1939. március 14-én ismét Magyarország része lett, a falu fölött húzódott az országhatár.
1945. január 20-án Csehszlovákiához csatolták a mátyusföldi községet.

A lapot Kabók Rudolf honvéd küldte édesanyjának az első világháborúból.

Győzelmes Út – A Galántai járás dolgozóinak a lapja. Kiadja: Szlovák Kommunista Pártjának Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság. Megjelenik hetente, pénteken. Ára 50 fillér.

Zsigó István újrabelépési engedélye az Amerikai Egyesült Államokba (USA).

,,A századforduló után a községben is jelentkeztek a társadalmi és gazdasági válság okozta nehézségek. A mezőgazdasági munkások és cselédek alacsony bére és a munkanélküliség nehezítette a családok megélhetését. Ezzel magyarázható, hogy a járás más községeivel szemben Vágán nagy volt a kivándorlók száma. 1906-ban kilencen vándoroltak ki a községből, többségük Amerikába; 1912-ben tizenhárom kivándorló lakosról van tudomásunk; 1914-ben pedig Varga Julianna, Jalsovszky Lajosné és Bugyinszky Paulína vándorolt ki.”
Dr. Pukkai László: Vága község története c. könyvéből

A feketenyéki Fodor Rudolf, volt tanár Példás tanítónő című írása, Csomor Lajosnéről 1976. évben, a Győzelmes Út című hetilapban. Csomor Lajosné 1954. esztendőtől 19991. évig tanított Vágán, a magyar iskolában.

Győzelmes Út, 1976. október 8.
Forró Ferenc vágai tudósító írása a meccsről, mikor Forró Róbert (Roba) három gólt rúgott, egyet meg Puskás György (Bitang), s ahol 800 néző volt a hazai mérkőzésen.
A mátyusföldi magyar nyelvű hetilapban a községek, városok nevei szlovákul vannak feltüntetve, az akkori törvények szerint.
Váhovce (magyarul: Vága), Dolné Krškany (magyarul: Alsóköröskény), Kráľov Brod (magyarul: Királyrév), Neded (magyarul: Negyed).

Vága, 1944. július. 25.
Hivatalos területváltozások:
Vága község a kezdetektől fogva Magyarország (Magyar Királyság) része.
1921. július 26-tól, a trianoni békediktátum után már Csehszlovákia része.
1939. március 14-én ismét Magyarországhoz kerül, egészen 1945. január 20-ig tart a magyar világ.
1945. január 20. után a községben lakók Csehszlovákiában ébrednek, s egészen 1993-ig Váhovce a hivatalos megnevezés.
1993. január 1-én a szilveszteri kijózanodás után már a lakosok Szlovákiában találják magukat (továbbra is Váhovce a hivatalos megnevezés), de ezentúl már csak szlovák uralom alatt éldegél a lakossága…