Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1950. esztendőben
Hátsó sorban balról jobbra: Fördős, Jalsovszky Ferenc, Sztoklasz József, Karácsony István, Karácsony Rozália.
Állnak balról jobbra: ?, Forró István, Smíkal (Olomouc), Kamenár (vőfély), Jakubecz Árpád, ?, Patkoló Gyula.
Ülnek balról jobbra: ?, Patkoló Ernő, Vedrődi Tivadar (vőlegény), Gyeváth Mária (menyasszony), ? Károly, Patkoló Árpád.

Vága, 1960-as években
A fotón: Recht Ferenc, Szlízs Erzsébet, Kulcsár György, Farkas Vera, Recht Miklós, Sztoklasz József, Polakovics Teréz, Adamkó Gabriella, Farkas Gyula, Pulai Erzsébet, Szűcs Melinda, Farkas László…

Vága, talán 1939. március 14.
Andorka Rudolf ezredes (A Magyar Királyi Honvédség vezérkari ezredese) és Rudolf Viest tábornok (A két világháború közti Csehszlovákia egyetlen szlovák származású tábornoka.) 1939. március 2-ai budapesti megállapodása szerint a kölcsönös területcsere 1939. március 14-én 12 órakor történt.
A megállapodás szerint a Galánta szomszédságában lévő Barakony és Gány Cseh/Szlovákiához került. Ugyanakkor Vágát Magyarországhoz csatolták.
Vágaiasan: „körösztnél” a magyar-szlovák államhatár.

Vága, 1939. március 14.
1938. november 2-án, maga vitéz Imrédy Béla (a Magyar Királyság 31. miniszterelnöke) jelentette be a Kossuth Rádióban az anyaországhoz visszatért városok neveit. Vága község akkor még Csehszlovákiában maradt, mert Galánta fölött húzták meg az államhatárt. A községből küldöttség indult Horthy Miklóshoz, s a kormányzónál kérvényezték a község visszacsatolását Magyarországhoz.
Márciusban, egy keddi napon ez valóra is vált.
Vágát, a visszavonuló csehszlovák delegáció 1939. március 14-én déli 12 órakor adta át a bevonuló magyar honvédség parancsnokának, Tornyai Rezső honvédszázadosnak.
A községben elhelyezett pénzügyőrsöt Gányba, míg a csendőrállomást Alsószerdahelyre helyezték át.
Az Első Szlovák Köztársaság a hitleri Németország által létrehozott bábállam volt (terület: 38.002 (1939), 38.055 (1940) km² és népesség: 2.653.053 (1940) fő), amely 1939. március 14-től 1945-ig létezett.

Vága talán 1939. március 14.
A mátyusföldi község népessége:
Az 1870. évi népszámlálás adatai szerint 1644 fő. (814 férfi és 830 nő). Vallásfelekezet alapján: 1614 római katolikus, 30 zsidó. A községben ekkor 259 lakóház állt.
1890-ben a lakosság száma 2115 fő, s a házak száma 299.
1919-ben a lakosság száma 2021 fő. Ebből 1989 magyar, s 30 cseh-szlovák. Vallásfelekezet alapján: 1994 római katolikus, 22 zsidó. A házak száma 323.

Vága, talán 1939. március 14.
Józsa Editke az iskola erkélyén, a Horthy-korszak három soros “nemzeti imáját” a Magyar Hiszekegyet szavalja.
Mellette a község előkelőségei: jobbról Sandula Lajos, községi bíró, balról Kneif Tibor, az iskola igazgatója.

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen.”

Műve sikerén felbuzdulva a szerző, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna (1881-1923) később, 1921-ben Hitvallás címmel a versét tizenöt szakaszossá bővítette ki.

Hitvallás
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.

Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.

Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.

Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.

Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.

Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.

Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!

Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.

Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.

Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.

Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.

Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!

Vága, 1939. március 14.
A Magyar Királyi Honvédség az iskolánk előtti téren. Ez az a nap, mikor Trianon (1920. június 4.) óta Vága újra Magyarország része lett. A visszavonuló csehszlovák delegáció déli 12 órakor adta át Vága községet a bevonuló magyar honvédség parancsnokának, Tornyai Rezső honvédszázadosnak.

Vága, talán 1939. március 14.
Puskás Júlia és egy a felszabadító magyar honvédek közül.
Az alsószerdahelyi (Dolná Streda) pénzügyőr őrs 1939. március 16-ai jelentése szerint a magyar bevonulás után a vágai csendőrőrsről 16 csendőrt helyeztek el, ugyanakkor a Várrét nevű dűlőn egy tüzérüteg állomásozott.

Vága, 1939. március 14.
A község zászlódíszben áll, két évtized után, minden házon ott leng a féltve őrzött magyar zászló. A lakosok lelkében az anyaország iránti szeretet, s az ezeréves Magyarorzághoz való visszatérés lángolt.

MAGYAR VAGYOK

Magyar vagyok, magyar; magyarnak születtem,
Magyar nótát dalolt a dajka felettem,
Magyarul tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyörű szép hazám!

Lerajzolta képed szívem közepébe;
Beírta nevedet a lelkem mélyébe,
Áldja meg az Isten a keze vonását!
Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!

Széles e világnak fénye, gazdagsága
El nem csábít innen idegen országba.
Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!
Szép Magyarországot nem pótolja semmi!

Magyarnak születtem, magyar is maradok,
A hazáért élek, ha kell meg is halok!
Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette,
Koporsóm fáját is magyar föld növelje!

(Pósa Lajos)

Vága, talán 1939. március 14.
Akiket a fotós megörökített: Forró Gyula, Jalsovszky János, Forró János, Forró Júlia, Sandula Mariska, Kulcsár Sarolta, Józsa Edit, Puskás Júlia, Sandula Juliska, Sandula Margit, Józsa Jolán, Forró Irén, Bugyinszky Gyuláné Kotrba Margit, Bugyinszky Margit Gabriella, Bugyinszky Magdolna, és Forró József, a leventék oktatója.