Régi fotók a Felvidéken

Az adományozó, Pósa Zoltán édesanyja (Pósa Erzsébet) gyermekkorában az orosz katonákkal Radnóton.

Hűsölés a Balogban. A fényképen Pósa Zoltán látható.

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1957-ben készült fotón a 6. osztály, Cséfalvay Magda osztályfőnök és az igazgató látható.

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1956-ban készült képen a 6. C osztály, Cséfalvay Magda osztályfőnök és az iskola igazgatója látható.

A Csemadok helyi szervezete az 1989 után főszervezője volt számos kulturális társadalmi rendezvénynek. Ezek közé tartozott a tájház udvarán szervezett májusfa állítás. Ezt a korábbi hagyományt újította fel a szervezet a 2006 április utolsó napján, kultúrműsorral egybekapcsolva. A rendezvény iránt minden évben jelentős érdeklődést mutatott a város lakossága. Ez látható a 2016-ban készült fotón is.

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1955-ben készült fotón a 7. A osztály, az osztályfőnök és az iskola igazgatója látható.

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1954-ben készült képen a VII. A osztály, osztályfőnöke Cséfalvay Magda és az iskola igazgatója látható.

A magyar tannyelvű alapiskolában a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt, aki 1958-ig töltötte be ezt a tisztséget. Az ún. zárdaiskolában 17 tagú tantestület dolgozott. Az 1951-es évben készült fotón Hencz Pál (a második sorban, középütt) és a tantestület tagjai láthatók.

1936-ban szentelték fel a Szent Miklós Római Katolikus templom legnagyobb harangját, a Wéber harangot. A harangot a Wéber házaspár készíttette, és egy kárpátaljai mester, Egri Ferenc öntötte. Súlya 8 mázsa 85 kg volt. A fotón jól látható, hogy az eseményen jelentős számú érdeklődő jelent meg.

1947-ben Nagymegyeren a római katolikus egyház nehéz körülmények között működött. A magyar lakosság egy részét Csehországba deportálták, mások várták a magyarországi kitelepítést. Mindezek ellenére ebben az évben jelentős számú gyermek volt elsőáldozó, ahogy az a fotón látható. A fotó baloldalán álló apáca az egykori Zárda iskola korábbi nevelője, a jobboldalon Cseri István esperes, akit 1948-ban Magyarországra telepítették ki. A fotó a nagymegyeri Nagy Gabriella tulajdona.