Nagymegyeri női viselet, 1944
Részletek
Nagymegyeren a 20. században nem volt jellemző a női népviselet. Ez jellemző az 1944-ben a nagymegyeri Németh Terézről készült fotón is. A fényképen látható, hogy a női öltözetet az idősebb korban inkább sötét színű volt. A fotó a Németh család tulajdona.
Nagymegyeri szüreti bál, 1973
Részletek
Az 1970-es népszámlálás szerint Nagymegyeren 6591-en éltek, tovább folytatódott az ötvenes évekre jellemző növekedés, ebben az esetben már 528-cal több személy lakott a városban, mint 1961-ben.
A hetvenes években a társadalmi szervezetek között aktív szerepet töltött be a Kiskertészek Szervezete. Az 1973-ban készült fotón a szüreti bálon való részvételre hívják a város lakóit a zenés felvonulással.
A nagymegyeri Zárda iskola tanulói a 20. század elején
Részletek
Az 1902-ben épült iskola a „Szent Elzeár Iskola” nevet kapta. A tanítást az apácák végezték. Az épület három tantermében a lányok összevont osztályokban tanultak. Az iskola életébe, irányításába az iskolaszék nem szólhatott bele. Bár az iskola látogatása kötelező volt, a tavaszi és az őszi mezőgazdasági munkák idején a fejlettebb gyermekeket otthon fogták a szülők, hogy a munkákban segítsenek. Ezért a rendszeres tanítás főleg a téli hónapokban folyt. A tananyag az állami hivatalok által kiadott tananyag volt, sajátos vallási színezettel. A tanulók felszerelése a palatábla, a palavessző és a szivacs volt. A fotó az iskola megalakulása utáni években készült, ahol a tanítást a grófnő döntése alapján a Páli Szent Vince Leányai szerzetes rend nővérei végezték. Rajtuk kívül a képen Marczy József esperes látható.
Nagymegyeri katolikus templom, zárda, 1930
Részletek
A nagymegyeri katolikus templom 1900-ben, a mellette lévő Zárda iskola 1902-ben épült. Mindkét épület létrehozója a Kálnoky család. Az iskola a „Szent Elzeár Iskola” nevet kapta. A tanítást az apácák végezték. Az épület három tantermében a lányok összevont osztályokban tanultak. A képeslap az 1930-as években készült. Ebben az időben az iskolát közel 200 tanuló látogatta. Igazgatónője Schramil Palmira irgalmas nővér volt.
Nagymegyeri Zárda iskola tanulói, 1933
Részletek
Az 1932/33-as iskolaév kezdetén, ugyan kismértékben, de tovább nőtt a beiratott gyermekek száma, és elérte a 199 főt. A szegény gyermekek támogatása ebben a tanévben is megvalósult. Ezt részben a Charitas segítette, aki a gyermekek téli ruháját biztosította. A Népjóléti Bizottság pedig 1933. január 16-tól, három hónapon keresztül, 60 gyermeknek 2 dl. tejet és 20 dkg kenyeret biztosított. A fotó a nagymegyeri Szent Miklós Római Katolikus templom előtt készült. A tanulók Marczy József esperes plébános és Pataky Mária Olga nővérrel láthatók.
Nagymegyeri Zárda iskola tanulói, 1931
Részletek
A Zárda iskolába az 1930/31-es tanév kezdetén 186 tanuló járt. A tanítás az ebben az évben érvénybe lépett új tanterv szerint zajlott. A városban továbbra is jelentős volt a munkanélküliség. Ezért az iskolát látogató gyermekek egy részének jelentős támogatást jelentett az a szociális támogatás, amivel az iskola a szegény családok gyermekekeit támogatta. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira irgalmas nővér volt. Az 1931-es évben készült fényképen a tanulók mellett az iskola egyik irgalmas nővére, Pataky Mária Olga és Marczy József esperes plébános látható. A fotót Czucor Irén adományozta a Nagymegyeri Értéktár Bizottságnak.
Nagymegyeri képeslap, 1940
Részletek
Az 1938. november 2-ai 1. bécsi döntés értelmében Csallóközt és ezáltal Nagymegyert is ismét Magyarországhoz csatolják. A magyar állami hatóságok nagyon pontos áttekintést készítettek a visszacsatolt területekről. Ennek alapján tudjuk, hogy 1939-ben Nagymegyernek 4644 lakója volt. A házak száma a városban 857, a családok száma 1152 volt. A korabeli képeslapon a város ismert műemlékei: a zászlótartó, az 1.világháborús hősök emlékműve, valamint a református iskola és a Futura gabonaraktár látható. Megváltozott az egyes utcák neve is, így a főtér Horthy Miklós nevét kapta.
A nagymegyeri főtér parkosítása
Részletek
1949 után Nagymegyer járási székhely lett. Ennek hatására a településen új beruházások kezdődtek. Ezek közé tartozott a főtér parkosítása, valamint a város középső részén a járási nemzeti bizottság épületének felépítése. Az 1950-ben készült fotón megfigyelhető, hogy a park középpontjában egy szökőkutat, illetve szélén egy korabeli benzinkutat hoztak létre.
Nagymegyeri harangszentelő lovasai, 1936
Részletek
1936-ban szentelték fel a Szent Miklós Római Katolikus templom legnagyobb harangját, a Wéber harangot. A harangot a Wéber házaspár készíttette, és egy kárpátaljai mester, Egri Ferenc öntötte. Súlya 8 mázsa 85 kg volt. A harangszentelésen felvonultak a fotón látható nagymegyeri lovasok is.
Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság épülete
Részletek
1949-ben létrejött a nagymegyeri járás. Ezt követően a város központjában felépült a Nagymegyeri Járási Bizottság épülete. Az ötvenes évek első felében készült fotón ez az épület látható. 1960-ban szüntetik meg a nagymegyeri járást, utána az épületben a Mezőgazdasági Technikum osztályai voltak. Majd a hetvenes évektől a Nagymegyeri Szlovák Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium költözött az épületbe.