Régi fotók a Felvidéken

Az 1932/33-as iskolaév kezdetén, ugyan kismértékben, de tovább nőtt a beiratott gyermekek száma, és elérte a 199 főt. A szegény gyermekek támogatása ebben a tanévben is megvalósult. Ezt részben a Charitas segítette, aki a gyermekek téli ruháját biztosította. A Népjóléti Bizottság pedig 1933. január 16-tól, három hónapon keresztül, 60 gyermeknek 2 dl. tejet és 20 dkg kenyeret biztosított. A fotó a nagymegyeri Szent Miklós Római Katolikus templom előtt készült. A tanulók Marczy József esperes plébános és Pataky Mária Olga nővérrel láthatók.

A Zárda iskolába az 1930/31-es tanév kezdetén 186 tanuló járt. A tanítás az ebben az évben érvénybe lépett új tanterv szerint zajlott. A városban továbbra is jelentős volt a munkanélküliség. Ezért az iskolát látogató gyermekek egy részének jelentős támogatást jelentett az a szociális támogatás, amivel az iskola a szegény családok gyermekekeit támogatta. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira irgalmas nővér volt. Az 1931-es évben készült fényképen a tanulók mellett az iskola egyik irgalmas nővére, Pataky Mária Olga és Marczy József esperes plébános látható. A fotót Czucor Irén adományozta a Nagymegyeri Értéktár Bizottságnak.

1949 után Nagymegyer járási székhely lett. Ennek hatására a településen új beruházások kezdődtek. Ezek közé tartozott a főtér parkosítása, valamint a város középső részén a járási nemzeti bizottság épületének felépítése. Az 1950-ben készült fotón megfigyelhető, hogy a park középpontjában egy szökőkutat, illetve szélén egy korabeli benzinkutat hoztak létre.

1936-ban szentelték fel a Szent Miklós Római Katolikus templom legnagyobb harangját, a Wéber harangot. A harangot a Wéber házaspár készíttette, és egy kárpátaljai mester, Egri Ferenc öntötte. Súlya 8 mázsa 85 kg volt. A harangszentelésen felvonultak a fotón látható nagymegyeri lovasok is.

1949-ben létrejött a nagymegyeri járás. Ezt követően a város központjában felépült a Nagymegyeri Járási Bizottság épülete. Az ötvenes évek első felében készült fotón ez az épület látható. 1960-ban szüntetik meg a nagymegyeri járást, utána az épületben a Mezőgazdasági Technikum osztályai voltak. Majd a hetvenes évektől a Nagymegyeri Szlovák Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium költözött az épületbe.

A város harmadik felekezeti iskolája a zsidó iskola volt. Az izraelita iskola egy tantermes volt. 1922. február 12-én a nagy mennyiségű lehullott hó alatt beszakadt az iskola tetőzete. Ezt követően az iskola 72 tanulója a községben üresen álló óvoda épületét látogatta. 1932-ben épült fel az új két tantermes iskola. A  két világháború között Bródi Béla, Blumenthal Lipót és Heller Rudolf tanított az iskolában. Az iskolának 230 könyvből álló tanítói könyvtára volt. Az 1935-ben készült képen a zsidó iskola tanulói láthatók.

1980-ban Nagymegyer lakossága 8063 volt, az 1970-es népszámláláshoz viszonyítva 1472 személlyel növekedett a lakosság létszáma. Mindez összefüggött azzal a városi lakásfejlesztési politikával, ami a hetvenes-nyolcvanas években Nagymegyeren a legerőteljesebb volt. További bérlakások épültek az „Építők útja” lakótelepen, és mellette elkezdődött egy új lakótelep, a „Komárom-úti” lakótelep építése. Mindez azt eredményezte, hogy a környező falvakból a fiatalok a városban kerestek új otthont és munkahelyet. A lakosság nemzetiségi összetétele is változott. Az összlakosság 85,59 %-a, vagyis 6901 személy vallotta magát magyarnak. A fotón a város főutcája, a Komáromi út látható a nyolcvanas években. A kép a baloldalán látható épületeket csak kilencvenes években számolták fel.

A fotó az 1950-es évek elején készült, amikor Nagymegyer járási székhely lett, de megőrizte falusias jellegét. A mai Öreg utca elején még megvoltak a kis üzletek. Az előttük álló személyek az akkor már államosított üzletek alkalmazottai voltak. A háttérben a református templom tornya látható. Az utca rendezetlen, földes út.