Régi fotók a Felvidéken

A Zárda iskola az 1928/29-es tanévet 182 tanulóval kezdte és 200 tanulóval fejezte be. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira irgalmas nővér volt. A korabeli fotó az 1928/29-es tanév végén készült. A tanulók között Bukovy Hedvig tanítónő és Marczy József esperes látható. A fotót Czucor Irén ajándékozta a Nagymegyeri Értéktár Bizottságnak.

Az 1950/51-es tanévben ismét megnyitotta kapuit a Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Alapiskola, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az osztálykép a Zárda iskola udvarán az újrainduló magyar iskola tanulóiról készült. Középen az iskola igazgatója, Hencz Pál két kollégájával látható .

Az ötvenes és hatvanas években Nagymegyer legismertebb cigányzenekara Kovács Béla „Bazsó” vezetésével működött. A zenekar a nagymegyeri Csemadok szervezet színműveinek bemutatásánál aktívan közreműködött. Számos városi zenei rendezvényen, bálban zenéltek. A zenekar vezetője Kovács Béla a kép baloldalán látható. Fiai zenészként külföldön élnek. Leánya Edit, a Janiga József Művészeti Iskola tanárnője. 2006-ban a városi önkormányzat in memoriam Pro Urbe díjat adományozott Kovács Bélának.

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, mint a Csemadok Nagymegyeri Szervezete színjátszó csoportja. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A jellemzett időszakban a színjátszó csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó középpontjában.

A 19. század közepén Nagymegyer összlakosságának közel 8,5 %-át alkották a zsidó hitközség tagjai. 1856-ban alakul ki az önálló rabbirátus, amelynek első rabbija Joszéf Dov (Ber) Lock rabbi volt, aki haláláig, 1880-ig töltötte be ezt a tisztséget. Sírja a nagymegyeri zsidó temetőben található. Joszef Dov (Ber) Lock rabbi utóda fia, Jehosua Hesl Weisz rabbi lett 1880-ban.

A nagymegyeri erdő szélén álló több száz éves fához történelmi mítosz kapcsolódik. Eszerint a 15. században a király személyesen jött Nagymegyerre az adófizetéssel kapcsolatban kivizsgálni a nagymegyeriek panaszait. A sátrát ennél a fánál állította fel. Itt fogadta Zsámbók Ozsváld megyeri és Végh István izsapi bírót és küldöttségét. Megígérte, hogy panaszaikat kivizsgálja, és ennek hatására 1466. december 15-én, Nagyszombatban Nagymegyer településnek a mezővárosi kiváltságot adományozott. A fotón látható fa Nagymegyer egyik jeles szimbóluma, amelyet a város címere is kifejez.

1785. december 4-én épült fel a nagymegyeri református templom. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801-ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Schéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. 1838. november 6-án készült el, a komáromi Moliloner Ferenc órásmester alkotása, amely abban az időben rendkívül ritka alkotás volt, hosszú időn keresztül Nagymegyer városa azon mérte az idő múlását.

Nagymegyer lakossága az 1. világháború kitörésének következményeit látványos formában tapasztalhatta már 1914. októberében, amikor a városba megérkeztek az első hadifoglyok. A balkáni frontról érkező első hatezer szerb, szlovén és horvát hadifogoly a kolozsnémai kikötőbe érkezett, ahonnan gyalog meneteltek Nagymegyerre. A foglyokat semminemű előkészített épület nem várta. Az egész telet a szabad ég alatt, a város határában, szalmarakásokban töltötték. Az első fabarakok építése a mai Tábor utcában, csak 1915 januárjában kezdődött el. A tábor 1914-18-as években működött, világháború után felszámolták. A két világháború közötti időszakban készült fényképen a város és az egykori hadifogoly tábor területe látható, ami ma már beépített terület, és a Tábor utca nevet viseli.

Nagymegyer határában jelentős kiterjedésű erdő található. A városban ismert legenda szerint ebben az erdőben vadászott a 15. században Mátyás király is, aki az erdő szélén lévő nagy tölgyfánál kötötte ki lovát, és állíttatta fel sátrát. Itt találkozott először a nagymegyeri bíróval. A fához közel állt már a 16. században a vadászház, ami a képen látható. A vadászház előtt három nagymegyeri erdész látható. A kép az első világháború elején készült.