Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1960-as évek elején
Zsigó Margit (született: Kiss) és a kisfia, Zsigó Zolika.

Vága, 1970-es évek második felében
Állnak balról jobbra: Forró Róbert (csatár), Kiss Károly (hátvéd), Pšenko Viliam (edző), Adamkó József (hátvéd), Forró Milan (hátvéd), Takács István (középpályás), Horváth Jenő (középpályás), Puskás Tamás (csatár), Gál Peter (hátvéd), Recht Miklós (kapus).
Guggolnak balról jobbra: Cellárik Vladimír (kapus), Lulovics Zoltán (középpályás), Forró Ferenc (hátvéd), Takács Róbert (hátvéd), Kubovics Miklós (hátvéd), Puskás György (csatár).
Az akkori focisták a következő számú mezben fociztak: Cellárik Vladimír (kapus) az 1-es, Adamkó József a 2-es, Forró Milos a 3-as, Kiss Károly a 4-es, Takács István az 5-ös, Forró Ferenc a 6-os, Puskás Tamás a 7-es, Horváth Jenő a 8-as, Lulovics Zoltán a 9-es, Forró Róbert (csapatkapitány) a 10-es, és Puskás György a 11-es számú mezben játszott.

Vága, 1969. esztendőben
A fotón Bugyinszky István és Bugyinszky Mária (született Forró), az aranylakodalmukon.

,,Orgonista 1969-ben nem volt, hanem kántor volt. A neve Bugyinszky István. Jóhangú, erőshangú, egyházias lelkületű. 1945 óta ő volt a templom vezető énekese. Naturalista. Falusi parasztember. Ez nem nagy furcsaság. Hiszen 1945 óta a magyar falvakban általában így volt. A magyar iskolák megszűntek, a magyar tanítók elköltöztek.
Az l. világháború idején s egészen a ll. világháború végéig a vágai templom orgonistája Kneif József igazgatótanító, majd a fia Tibor és ennek Piroska nevű felesége volt. Diplomás orgonisták voltak. Hivatásérzettel végezték a munkát. Csak jó emlékek vannak róluk a nép között e szempontból. Főleg Piroska művészi módon orgonált és énekelt. Az idős Kneif és neje Vágán halt meg, itt van eltemetve. Évente végeztetnek lelkük üdvéért Szentmisét. Az ifjú pár elköltözött a kitelepítésekkor 1946-ban.
Ezután 2-3 évig az új szlovák jegyző orgonált. A jegyzői hivatal megszűnt, ő elköltözött. Ezután tehát Bugyinszky István vezette a templomi éneklést 1975-ig.”
Danczi Lajos: Vága egyházközség története című könyvéből

Vága, 1960-as években
Aratás egy régi orosz kombájnnal a vágai határban. Az aratás a megérett szálasgabona; búza, árpa levágásának művelete, de tulajdonképpen aratás a gyűjtögetett gabonafélék betakarítása is.

Vága, 1979. év augusztusában
Balról jobbra: Vedrődi Lajos, Andrisák Martin, Kiácz György, Forró Darina, Lelovics Ildikó (Forgácsné), Simkó Erzsébet (Klasztáné), Forró Ilona (Maskovicsné), Zsigó János.

Vága, 1970-es években
A fotón: Zsigó János, Forró József, Kamenár Gyula, Nyári Mihály, Mészáros Dezső, Karácsony József…

Vága, 1970-es években
Aratók a gabonakombájnon: Knézel Ernő (balról), Kamenár Gyula, Takács János.
A gabonakombájn előtt: Vedrődi János (balról), Józsa István, Mojzes Dezső (az Egységes Földműves Szövetkezet elnöke), ?, ?, Németh István.
A Szovjetunióban gyártott SZK-3 és SZK-4 kombájnok az első gabonafélék aratására vagy rendfelszedésére és cséplésére voltak használhatók.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a „káposztások”, „kenderesek”, „Széles osztály”, „Csigaföldek”, „Zátványalla”, „Hosszú dűlő”, „Nagyfűszer”, „Felső új földek”, „Úrrét”, „Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú „Soványok”, „Pörös”, „Pógárság”, „Pallag”, „Ónyi megye”, „Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú „Nagytó”, „Felső homok”, „Szerzés”, „Helység földje”, „Ónyi nyárfák”, valamint a „Kistói földeken túl” nevű határrészeket.
A XX. század végén a felduzzasztott gát miatt, a fenn említett határbeli dűlők nagy része víz alá került.

Vága, az 1950-es évek végén
Állnak, balról jobbra: Bakó Genovéva (született: Zsigó), Nagy Rozália (született: Kiácz), Csomor Adél (született: Forró), Szlízs Ilona (született: Tóth), Forró Izabella, Bakó Margit (született: Takács), Hegyi Gizella (született: Magyerka), Józsa Rozália (született: Forró), Forró Margit, Somogyi Ilona (született: Kender), Takács Jolán, Kotrba Mária (született: Major).
Ülnek, balról jobbra: Kovács Márta (Vítekné), Kamenár Ilona, Forró Mária (született: Szabó), Forró Mária, Lezsovics Jozefína, Nagy Sarolta, Vadkerti Ilona (született: Czakó).

Vága, 1933. esztendőben
Kneif Piroska és Kneif Tibor, körülöttük meg az V. osztályos diákok (45-en), akik 1923-as születésűek.
Akkor még Római katolikus iskolának hívták az iskolát..
Akiket megörökített a fotós és sikerült is beazonosítani: hátsó sorban balról a 2. Takács László.
Alattuk balról jobbra: 1. Puskás Irén, 3. Józsa Erzsébet, 4. Vágvölgyi Julianna.
A tanítók sorjában balról: 3. Zelinka Margit, a tanítók között Sandula Margit, a végén Renács Jolán.
Térden állnak balról: 4. Szabó Margit, 5. Fördős Julianna, 7. Zsigó Ilona, Majerník Rozália, 10. Zelinka Ildikó anyja?
Az első sorban a táblával: Magyerka Mária.

Vága, 1938. esztendőben
A Római Katholikus Iskola 44 tanulója meg Kneif Piroska (osztályfőnök) és Kneif Tibor (iskolaigazgató).
A következő nevezetű tanulók láthatók a képen: Kamenár Julianna, Lukács Margit, Józsa Piroska, Takács Adél, Szabó Pál, Kamenár Erzsébet, Forró Julianna, Jalsovszky Teréz, Gyeváth Teréz, Horváth Izabella, Rampák Júlia, Knézel Rozália, Czakó Mária, Zsigó Erzsébet, Forró Otília, Zsigó Sarolta, Sandula Etel.