Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1970-es évek közepén
Aratók, valahol a vágai határban: Mészáros Dezső (balról), Jalsovszky Ferenc, Kamenár Gyula, Silný Michal.
Háttérben: Mészáros Tibor (balról) és Jalsovszky Zoltán.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a „káposztások”, „kenderesek”, „Széles osztály”, „Csigaföldek”, „Zátványalla”, „Hosszú dűlő”, „Nagyfűszer”, „Felső új földek”, „Úrrét”, „Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú „Soványok”, „Pörös”, „Pógárság”, „Pallag”, „Ónyi megye”, „Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú „Nagytó”, „Felső homok”, „Szerzés”, „Helység földje”, „Ónyi nyárfák”, valamint a „Kistói földeken túl” nevű határrészeket. A 20. század végén a felduzzasztott gát miatt, a fenn említett határbeli dűlők nagy része víz alá került.
Dr. Pukkai László: Vága község története című kiadvány alapján

Vága, 1970-es évek első felében
Balról jobbra: Adamkó Zsuzsanna, Marafkó Rozália (született Kamenár), Kozmér Zsuzsanna (született Kamenár), Silný Ilona (született Zsigó), ?, Kamenár Erzsébet (született Adamkó), Zsigó Ilona (született Forró), ?, Szabó Rozália (született Takács), Kozmér Margit (született Zsigó), ?.
Az akkori asszonykórus a Gyöpös Zoltán tanár segédletével működött.

Vága, 1984. esztendőben
Marafkó Erika, első szentáldozó.

Vága, 1980-as években
A Helyi Nemzeti Bizottság eskető termében, falon az ötágú csillagos és oroszlános címerrel.
Alatta állnak, balról jobbra: Zsigó Jana, Flaskár László (HNB elnök), Kamenár Julianna, Józsa Mónika.
Az 1989-ik évig az ún. szocialista rendszerben a község élén a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke állt.
1990-ben az akkori Csehszlovák Szocialista Köztársaságban önkormányzati és polgármester választások voltak, a község részben visszakapta közigazgatási önállóságát.
Az új időkben a község vezetőjét már polgármesternek hívják.
Vága polgármesterei:
1990-től Kamenár László,
1998-tól Szalay Nándor.

Vága, 1927. esztendőben
Király Mária tanítónő és a tanítványai: Novoszád Ferencz, Jalsovszki Lajos, Bízik István, Sandula László, Forró Rózsa, Szabó Gyula, Renács Ferenc, Jakubecz Sándor, Andriszák Lajos, Bakó József, Forró Gyula, Jakubecz Ilona, Adamkó József, Karácsony Irén, Simkó Jenő, Józsa Ernő, Forró Zoltán, Jalsovszki Gyula, Kozmér Gyula, Bakó Borbála, Renács Julianna, Adamkó Terézia, Takács Géza, Órás László, Forró Kálmán, Jalsovszki Mária, Adamkó Mária, Forró Jolán, Forró Ilona, Magyerka István, Fördős Gyula, Szlízs Mária, Puskás Rozália, Zsákovics Rozália, Adamkó Julianna, Czakó Ernő, Bakó Irén, Kamenár Mária, Knézel Julianna, Lukács János, Kiácz Ferenc, Sandula Julianna, Józsa Mária, Takács Ferenc, Kiácz Mária, Psota Mária, Józsa József, Simkó Györgyike, Zsigó László, Kamenár Terézia, Práger Gizella, Adamkó Lajos, Forró Lajos, Kudri Gizella, Schvarz Edit, Lulovics Zoltán, Zelinka János, Jánosik Frigyes, Kozmér Anna, Hlavati Veronika, Péntek László, Kamenár István.

A prágai Állami Statisztikai Hivatal felmérése szerint ebben a tanévben – az adatrögzítés eszmei időpontja 1921. december 31-e volt – Szlovákiában összesen 727 magyar tannyelvű elemi népiskola működött, amelyeket az ismétlődőtagozatok tanulóival együtt 101 268 gyermek látogatott.
(Popély Gyula: A magyar iskolaügy kálváriája (Cseh)Szlovákiában 1918-1945 című könyvéből)

Ez a tábori kártya az I. világháború (1914. július 28. – 1918. november 11.) katonáit örökítette meg.
A fotó hátulján a pecsétlenyomat szerint: Pozsonyban volt feladva, 1914. október 23-án. Címezve: Cakó Teréz, Vága, Pozsony megye.
Kedves feleségem és fiam, ezt a képet még emlékül küldöm, megyünk háborúba, én legalábbis….
Isten Veletek és Velem is.

Vága, 1946. február 27.
A menyasszony, Józsa Erzsébet (született Sandula) és a vőlegény, Józsa Ernő.

Vága, 1958. szeptember 28.
Józsa Rozália-Mónika (született Forró) és Józsa András.