Régi fotók a Felvidéken

Emil Boleslav Lukáč (szlovák költő, műfordító, evangélikus lelkész) az 1970-es években.

Régi épület bontása. Ez az épület megjelent képeslapon 1916-17-ben – kiadója L. H. Komárom, Baross u. 6. A tetőn ekkor még felirat volt olvasható: Ógyallai Takarékpénztár Részvénytársaság. Legutolsó tulajdonosai szerettek az épületben lakni (Pastorek I. facebook bejegyzése, 2017. ápr. 17.). A fotót készítette Chalupeczky József 1989. május 15-én.

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri és Győr-Sopron Megyei gimnazisták), Szabó József, Bedécs Gyula és Varga László tanárok, illetve a Győri Xantus János Múzeum szakdolgozói, Csere Judit és Bíró Ibolya vezetésével. A tájházat hivatalosan 1980 december 1-jén adták át. A képen az átadó ünnepségen közreműködő Varga Tibor, valamint a megjelent vendégek láthatók.
Az első sorban: Dobis László, Varga László, Fél Miklós, Teleky Miklós. A második sorban: Bodnár Gyula, Huszár László, Morva Pál, Lelkes Tibor.

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban épült. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri és Győr-Sopron Megyei gimnazisták), Szabó József, Bedécs Gyula és Varga László tanárok, illetve a Győri Xantus János Múzeum szakdolgozói, Csere Judit és Bíró Ibolya vezetésével. A képen Szabó József és Bedécs Gyula tanarok, illetve a múzeum szakdolgozói láthatók.

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban épült. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri és Győr-Sopron Megyei gimnazisták), Szabó József, Bedécs Gyula és Varga László tanárok, illetve a Győri Xantus János Múzeum szakdolgozói, Csere Judit és Bíró Ibolya vezetésével. A képen a náprajzi tárgyak megtisztításában közreműködő akkori nagymegyeri gimnazisták: Nagy Ildikó, Kliner Éva, Mórocz Iván és Nagy Erzsébet látható. A háttérben a munkát irányító múzeumi szakdolgozók.

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban építette: „Nemes Lovas István feleségével N. Tóth Mikolai Máriával.” A tájház szomszédságában élt az idős Kósa Teri néni, aki korában használt tárgyainak nagyrészét 1980-ban a tájháznak adományozta. A képen Kósa Teri nénit, a Csemadok alapitó tagját látjuk, a tájháznak adományozott használati tárgyai között.

1980. december 1.
Nyáry István, járási ideológiai titkár, a Csemadok járási elnökségének tagja vágja át a szalagot.

1980. december 1.
Balról: Gyurcsík József a Csemadok járási bizottságának elnöke; Nyáry István járási ideológiai titkár, a Csemadok járási elnökségének tagja; Mag Gyula, a Csallóközi Múzeum igazgatója, a Csemadok járási elnökségének tagja.

Kolár Péter (jobbról) Fábry Zoltánnal 1966-ban Stószon. Demecs László (balról), az Új Nemzedék akkori elnökének társaságában.

A Fő utca a parkkal.