Hajrá, Vágo!
Részletek
Focidrukkerek, 1970-es évek végén
Balról jobbra: Renács Róbert, Forró Gyula, Takács György, Bakó Tibor, Ferenc János, Jalsovszky József (Jodi), Jalsovszky József, Zsigó Éva, Hulák Magdolna, Józsa István, Forró Vera.
Hajrá, Vágo!
Részletek
Vága, 1960-as évek közepén
Állnak balról jobbra: Forró László (hátvéd), Nagy Sándor (középpályás és hátvéd), Knézel Ernő (csatár), Forró Jenő (középpályás és hátvéd), Gyeváth Ferenc (hátvéd), Zsigó István (hátvéd), Pásztor Imre (középpályás, és csatár is).
Guggolnak balról jobbra: Kozmér István (csatár), Hulák Jenő (csatár), Recht Miklós (kapus), Lulovics Zoltán (középpályás), Mikula József (hátvéd).
Abban az időben: legtöbbször Hulák Jenő és Lulovics Zoltán góljaiktól rezgett az ellenfél hálója.
Határkiigazítás
Részletek
Vága, 1939. március 14.
A ll. világháborút megelőzően a müncheni egyezmény nyomására 1938. november 2-án a szlovákiai magyarság kérdését a két nagyhatalom – Németország és Olaszország – Bécsben hozott ún. első bécsi döntés aláírásával próbálták megoldani. Vága község a magyar-csehszlovák határbizottság megegyezését követően a határ túloldalán, Csehszlovákiában maradt. A bécsi döntés a határt a két ország között ideiglenesen állapította meg. A határkiigazításról állandó tárgyalás folyt. Így kerülhetett sor arra, hogy 1939. március 14-én Szlovákiához került Cseklész, Gány és Barakony ellenében Nagycétényt és Vágát Magyarországhoz csatolták. A községet a m. kir. belügyminiszter 1939/7.900 sz. rendelete értelmében Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyék Galántai járáshoz osztották be közigazgatásilag. A cseh-szlovák hivatalnokok és katonaság déli 12 órakor adták át a községet Tornyai Rezső honvédszázadosnak.
Határmenti úti igazolvány
Részletek
Vága, 1940-es évek elején
Amikor Vága Magyarország határfaluja volt, ilyen “határszéli úti igazolványt” használtak a szomszéd községbe (Első Szlovák Köztársaság területére) való belépéskor.
1945. után Vága Csehszlovákiához tartozott.
Napjainkban itt húzódik a magyar-szlovák nyelvhatár.
Határszéli utiigazolvány
Részletek
Amikor Vága Magyarország határfaluja volt, ilyen ,,határszéli utiigazolványt” használtak a szomszéd községbe (Első Szlovák Köztársaság területére) való belépéskor.
Vága község 1939. március 14-től 1945. január 20-ig lett Magyarország része. 1945. után Vága községet Csehszlovákiához csatolták.
Napjainkban itt húzódik a magyar-szlovák nyelvhatár.
Házassági anyakönyvi kivonat
Részletek
A mátyusföldi Vága község 1939. március 14. és 1945. január 20. között, területileg ismét Magyarországhoz tartozott
Hétfői napon és 1000 néző előtt
Részletek
Vága, 1977. május 9.
A vágai focicsapat a nagyszombati Spartak ellen a végeredmény 0:2 lett.
A Győzelmes Út című hetilap szerint (id. Forró Ferenc írása) az egész hazai csapat játéka dicséretet érdemel, a vendég Spartak Trnava focistái közül Adamec és Dobiáš játéka érdemel dicséretet.
Előmérkőzés: Vága – Pered (öregfiúk) 4:4
Hivatali körpecsét
Részletek
a
Honvéd
Részletek
Vága, 1940-es évek első felében
Forró István, mint a Magyar Királyi Honvédség tagja. Aki az 1939-es mintájú fekvőgalléros zubbonyban látható, s a jobb felső zubbonyzsebe felett egy határvadász jelvényt visel.
Horváth Jenő
Részletek
Vága, 1980-as évek elején
Horváth Jenő, aki aktív focistaként, többnyire a 8-as mezt viselő középpályás (bal half) volt a nagycsapatban.
A Vágai Sport Club vezetősége a 2000. évben úgy döntött, hogy meghirdet egy ankétot a sportkedvelő közönség körében. Arra kérték a község csapatának a szurkolóit, hogy a község területén elhelyezett szavazóurnákba dobják be az ő általuk, a legjobb XX. századi vágai tizenegy focistájának a névsorát.
A legtöbb szavazatot, a legendás 10-es mezben focizó, Forró Róbert kapta. A többiek, a leadott szavazatok sorrendje szerint a következő játékosok voltak: Horváth Jenő, Lulovics Zoltán, Hulák Jenő, Kamenár Igor, Czakó Gábor, Simkó Imre, Puskás Tamás és Kiss Károly ugyanannyi szavazat, Szabó Péter, Recht Miklós.