Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1970-es években
A fotón a Fő utcán lakó: Horváth István (1915) és Horváth Piroska (született: 1915, Marafkó), meg a kis unokájuk, az Erik.

Vága, 1940-es évek első feléből
Vágáról az első világháborúban 77-en vesztették életüket a magyar hazáért. A község 1919. január végén adta meg magát a cseh katonaságnak, mikor már napok óta körül volt zárva. Miután a Magyar Tanácsköztársaság egységei június 3-án visszafoglalták Érsekújvárt, a faluban másnap a Magyar Tanácsköztársaság egységeit éltették. A megszálló cseh katonaság a tüntető magyar tömeg közé lőtt, amelynek számos sebesültön kívül, több halálos áldozata is volt.

Vága, 1939. október 1.
A fotó a Hősi emlékmű és az Országzászló felavatási ünnepélyén készült.
Háttérben a leventék láthatók: Bugyinszky Ferenc, Forró József, Kubányi István, Józsa Ernő, Zsigó Ferenc, Józsa Ferenc, Takács László, Józsa Ferenc…
A leventeszervezetek a katonai előképzés legfontosabb szervezetei voltak Magyarországon az 1920-as évek elejétől a második világháború végéig. A levente-szervezetek a 12–21 év közötti, rendszerint iskolából kimaradt fiúk katonai előképzését és nemzeti szellemű nevelését szolgálták. A testnevelés mellett jelentős hangsúlyt fektettek a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre.

A Vágai Sport Club (szlovákul: Športový Klub Váhovce) vezetősége 2000-ben egy ankétot hirdetett meg a sportkedvelő közönség körében. Arra kérték a község csapatának a szurkolóit, hogy a község területén elhelyezett szavazóurnákba dobják be az általuk, a legjobb XX. századi vágai tizenegy focistájának névsorát. A legtöbb szavazatot, a legendás 10-es mezben focizó, Forró Róbert (csatár) kapta. A többiek, a leadott szavazatok sorrendje szerint a következő játékosok voltak: 2. Horváth Jenő (középpályás), 3. Lulovics Zoltán (középpályás), 4. Hulák Jenő (csatár), 5. Kamenár Igor (csatár), 6. Czakó Gábor (csatár), 7. Simkó Imre (hátvéd), 8. Puskás Tamás (csatár) és Kiss Károly (hátvéd) ugyanannyi szavazat, 10. Szabó Péter (kapus), 11. Recht Miklós (kapus).

Vága, 1970-es évek végén
A fotón: Adamkó Ferenc, Szlízs Ferenc, Knézel Ferenc, Szlízs István, Bugyinszky István (a két asztal között).
Az asztalnál ülő nénik, balról jobbra: Sandula Mária?, Vedrődi Gusztávné, Bakó Margit, Szabó Terézia (született Horváth), Szlízs Rozália?.
A községi kultúrház 1973-ban lett átadva a kultúra kedvelőinek.

Vága, 1970-es években
Ifj. Patkoló Ernő muzsikusként az egyik lakodalomban.
Farkas Lenke és Patkoló Ernő öt gyermeke közül, harmadikként látta meg a napvilágot.
Magyar muzsikus cigánycsaládban született, így ő sem kerülhette el a sorsát. Eleinte az édesapja zenekarában hegedült vágai lakodalmakban és egyéb összejöveteleken, majd a zenei tehetségének köszönhetően szerte a világban.

Vága, 1980-as évek elején
Állnak balról jobbra: Szabó Ferenc, Kotrba László, Vedrődi Zoltán, Forró Norbert, Jalsovszky Róbert, Forró József, Karácsony István.
Guggolnak balról jobbra: Cseleda Iveta, Karácsony Eleonóra, Ivan Magdi, Forró Bea, Polakovics Adri.

Vága, 1979. november 18.
Író-olvasó találkozón, ahol Batta György (szlovákiai magyar költő, író, műfordító, újságíró, publicista, színműíró) volt a vendég.
Balról jobbra: Kozmér Győző, Flaskár László, Batta György, Kubica Ödön, Juhász Aladár, Adamkó Mária.

Vága, 1984. május 4.
Író-olvasó találkozó a Csemadok szervezésében a kultúrház előcsarnokában.
Balról jobbra: Bereck József, Dénes György, Zs. Nagy Lajos, Karol Wlachovský és Szamák István.