Az aratás utáni ünnepségen
Részletek
Vága, 1970-es években
A községi kultúrházban, az asztalnál ülő nézelődők: Zsigó Magdaléna (Gálné), Gyeváth Edit (Dubnicskáné), Forró Vera (Renácsné), Gyeváth Valéria (született: Forró), Szabó Rozália (született: Takács), Forró Terézia (született: Adamkó)…
A főszereplők egy csoportja: Szabó Gabriella (Tornyainé), Kamenár Ivett, Lelovics Tamás.
Az aratók
Részletek
Vága, 1970-es évek közepén
Aratók, valahol a vágai határban: Mészáros Dezső (balról), Jalsovszky Ferenc, Kamenár Gyula, Silný Michal.
Háttérben: Mészáros Tibor (balról) és Jalsovszky Zoltán.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a „káposztások”, „kenderesek”, „Széles osztály”, „Csigaföldek”, „Zátványalla”, „Hosszú dűlő”, „Nagyfűszer”, „Felső új földek”, „Úrrét”, „Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú „Soványok”, „Pörös”, „Pógárság”, „Pallag”, „Ónyi megye”, „Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú „Nagytó”, „Felső homok”, „Szerzés”, „Helység földje”, „Ónyi nyárfák”, valamint a „Kistói földeken túl” nevű határrészeket. A 20. század végén a felduzzasztott gát miatt, a fenn említett határbeli dűlők nagy része víz alá került.
Dr. Pukkai László: Vága község története című kiadvány alapján
Az asszony két férfival
Részletek
Az asszonykórus
Részletek
Vága, 1970-es évek első felében
Balról jobbra: Adamkó Zsuzsanna, Marafkó Rozália (született Kamenár), Kozmér Zsuzsanna (született Kamenár), Silný Ilona (született Zsigó), ?, Kamenár Erzsébet (született Adamkó), Zsigó Ilona (született Forró), ?, Szabó Rozália (született Takács), Kozmér Margit (született Zsigó), ?.
Az akkori asszonykórus a Gyöpös Zoltán tanár segédletével működött.
Az autó, a gyerek meg a gazda
Részletek
Valahol Hontfüzesgyarmat határában.
Az első nagymegyeri rabbi
Részletek
A 19. század közepén Nagymegyer összlakosságának közel 8,5 %-át alkották a zsidó hitközség tagjai. 1856-ban alakul ki az önálló rabbirátus, amelynek első rabbija Joszéf Dov (Ber) Lock rabbi volt, aki haláláig, 1880-ig töltötte be ezt a tisztséget. Sírja a nagymegyeri zsidó temetőben található. Joszef Dov (Ber) Lock rabbi utóda fia, Jehosua Hesl Weisz rabbi lett 1880-ban.
Az első buszjárat Nemesradnóton keresztül
Részletek
1951-ben indult az első buszjárat Nemesradnóton keresztül Rimaszombatból Csízbe és vissza.
Az első Csemadok-nap Vilkén
Részletek
Az első hagyományőrző napok Csicsón
Részletek
Az első hagyományőrző napok az 1980-as években. Szabó Kálmán – papa (1911-1985) és Nagy Hajnalka. Kontár Gyula (1931-1993) neves felvidéki fotóművész felvétele.
Az első lakosok
Részletek
A bacsfai nyugdíjas ház egyik első lakója Pavol Krátkoruký (85), aki 41 évig tanárként dolgozott, és Hodossi József(80), a Csehszlovák Posta volt alkalmazottja.