Régi fotók a Felvidéken

Az aranyvonat kisérői köztük a felső sorban jobbról az első Zalka János csenkei lakos-

Vága, 1970-es évek közepén
Aratás utáni ünnepség a falu közepén, ami akkor még természetes volt. Ma már nem ünnep az aratás, hisz őseink földje már dán tulajdonban van…
Balról jobbra: ?, Bakó József, Sas Gyula, Szabó László (cigánynak öltözve), Zsigó József, Szabó Richárd, Gál Zoltán, Zsigó Erzsébet, Zsigó János, Józsa László…

Vága, 1970-es évek végén
A fotó az aratás befejezése utáni ünnepségen készült, a községi kultúrházban; amire már csak az idősebbek emlékezhetnek, pedig valamikor ennek is gazdag hagyománya volt.
A búzakalászból, mezei virágból készült aratókoszorút, elöl Forró Ilona (Maskovicsné) és Kiácz György viszik.
A fotón, Forró Ilona mellett: Simkó Mária (született: Szabó), egy ismeretlen járási küldött és Flaskár László, aki abban az időben a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke volt.

Vága, 1970-es években
A községi kultúrházban, az asztalnál ülő nézelődők: Zsigó Magdaléna (Gálné), Gyeváth Edit (Dubnicskáné), Forró Vera (Renácsné), Gyeváth Valéria (született: Forró), Szabó Rozália (született: Takács), Forró Terézia (született: Adamkó)…
A főszereplők egy csoportja: Szabó Gabriella (Tornyainé), Kamenár Ivett, Lelovics Tamás.

Vága, 1970-es évek közepén
Aratók, valahol a vágai határban: Mészáros Dezső (balról), Jalsovszky Ferenc, Kamenár Gyula, Silný Michal.
Háttérben: Mészáros Tibor (balról) és Jalsovszky Zoltán.
A XIX. században a vágai szántóföldeket három osztályba sorolták.
A legjobbnak a „káposztások”, „kenderesek”, „Széles osztály”, „Csigaföldek”, „Zátványalla”, „Hosszú dűlő”, „Nagyfűszer”, „Felső új földek”, „Úrrét”, „Felső urak rét”, a dűlők televények, jó minőségű talajnak minősültek.
Másodosztályúak lettek a homokosabb, kövecses aljú „Soványok”, „Pörös”, „Pógárság”, „Pallag”, „Ónyi megye”, „Spácza nevű dűlők”.
A harmadik osztályba sorolták a fövenyesebb, homokos talajú „Nagytó”, „Felső homok”, „Szerzés”, „Helység földje”, „Ónyi nyárfák”, valamint a „Kistói földeken túl” nevű határrészeket. A 20. század végén a felduzzasztott gát miatt, a fenn említett határbeli dűlők nagy része víz alá került.
Dr. Pukkai László: Vága község története című kiadvány alapján

Vága, 1970-es évek első felében
Balról jobbra: Adamkó Zsuzsanna, Marafkó Rozália (született Kamenár), Kozmér Zsuzsanna (született Kamenár), Silný Ilona (született Zsigó), ?, Kamenár Erzsébet (született Adamkó), Zsigó Ilona (született Forró), ?, Szabó Rozália (született Takács), Kozmér Margit (született Zsigó), ?.
Az akkori asszonykórus a Gyöpös Zoltán tanár segédletével működött.

Valahol Hontfüzesgyarmat határában.

A 19. század közepén Nagymegyer összlakosságának közel 8,5 %-át alkották a zsidó hitközség tagjai. 1856-ban alakul ki az önálló rabbirátus, amelynek első rabbija Joszéf Dov (Ber) Lock rabbi volt, aki haláláig, 1880-ig töltötte be ezt a tisztséget. Sírja a nagymegyeri zsidó temetőben található. Joszef Dov (Ber) Lock rabbi utóda fia, Jehosua Hesl Weisz rabbi lett 1880-ban.