Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete
Részletek
1900-1914 között Nagymegyeren számos új épületet adtak át. Ezek egyike volt a város központjában a Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete. Működése pozitívan hatott Nagymegyer és környéke gazdasági életére.
Nagymegyer főtere 1914-ben
Részletek
1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Mindezek mellett ebben a korban is számos problémával küzdött a város.
„Nagymegyeren a teljesen járhatatlanok voltak a kocsiutak, elhanyagolt, nyáron örökösen poros, az év többi szakaszában örökösen sárosak a gyalogjárók. Ez alól nem volt kivétel a főtér sem, ahogy ez az alábbi képen is látható.
Nagymegyer főtere 1915-ben
Részletek
Nagymegyernek a háború kitörése után 3586 lakosa volt. A népesség növekedése befolyásolta új közintézmények kialakítását. 1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Ezek közé tartozott: új községi óvoda, (a kép jobboldalán) Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete (a kép balodalán) a város főterén. A Csallóközi Hírlap szerkesztői többször foglalkoznak a járdák hiányával a városban. Szinte járhatatlanok A járda-probléma megoldása kitolódott az 1. világháború kitörése utáni időszakra. A nagymegyeri fogolytábor lakói kezdték el a város járdáinak építését. A járdák hiánya a főtéren csak később oldódott meg.
Nagymegyer főtere, 1930-as évek
Részletek
1930-ban népszámlálás volt Csehszlovákiában. Ebben az évben 4482 lakosa volt Nagymegyernek. A lakosság közel 10%-át a zsidó lakosság alkotta, akik meghatározó szerepet játszottak a város kereskedelmében. Üzleteik nagy része a város főterén volt. Ez látható az 1930-as években készült képeslapon is.
Nagymegyer főutcája 1914-ben
Részletek
Az 1. világháború kitörése után Nagymegyeren is általános lelkesedés uralkodott. Az emberek többsége elfogadta, hogy ez nem más, mint a magyar nemzet harca a szerbekkel, akiket meg kell büntetni. Bár az első megszorító intézkedések azonnal érvénybe léptek (katonaköteles férfiak kiutazásának korlátozása), a város lakosait mindez kevésbé érintette. A várost megszállta a katonaság, itt történt a behívott katonák eskütétele is. Az 1914-es képeslap felső részében a város főtere az alsó részén pedig a városban tartózkodó katonai egység látható.
Nagymegyer, utcaképek 1939-ben
Részletek
Az 1938. november 2-i 1. bécsi döntés értelmében Csallóközt – és ezáltal Nagymegyert is – ismét Magyarországhoz csatolják. 1939-ben Nagymegyernek 4644 lakója volt. Az 1939-es év első felében a visszacsatolt területeken a települések főterén ünnepélyes keretek között felhúzták az országzászlót. Nagymegyeren ez az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június 4-én került sor. Az alatta lévő kép a Hősök terén 1938 novemberében, az 1. világháború hősi halottainak emlékére felavatott emlékmű. A kép két szélén a város két temploma, baloldalon a református templom (1795-ben épült), jobboldalon a katolikus templom (épült 1900-ban) látható.
Nagymegyeri erdészek
Részletek
Nagymegyer határában jelentős kiterjedésű erdő található. A városban ismert legenda szerint ebben az erdőben vadászott a 15. században Mátyás király is, aki az erdő szélén lévő nagy tölgyfánál kötötte ki lovát, és állíttatta fel sátrát. Itt találkozott először a nagymegyeri bíróval. A fához közel állt már a 16. században a vadászház, ami a képen látható. A vadászház előtt három nagymegyeri erdész látható. A kép az első világháború elején készült.
Nagymegyeri Magyar Alapiskola osztálya, 1951
Részletek
Az 1950/51-es tanévben ismét megnyitotta kapuit a Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Alapiskola, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az osztálykép a Zárda iskola udvarán az újrainduló magyar iskola tanulóiról készült. Középen az iskola igazgatója, Hencz Pál két kollégájával látható .
Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskola-XI. A osztályának tablója-1960
Részletek
1957 szeptember 1-jén megnyílt a Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskola, amelynek igazgatójává, 1957 nyarán Jakab Istvánt nevezték ki. Az iskola két osztállyal indult. Az első 63 tanuló a nagymegyeri, illetve a környékbeli falvak iskoláinak tanulóiból került ki. Az 1959/60-as tanévben érettségiztek az iskola első nappali tagozatos tanulói a XI. A osztály tanulói, akiknek osztályfőnöke: Németh János volt.
Az osztály tanulói: Angyal Erzsébet, Auszten László, Balogh Attila, Bangha Piroska, Bartalos Endre, Bayer Erzsébet, Bognár Zsuzsanna, Both Béla, Both Ilona, Bödők Aladár, Csémy Zoltán, Csémy András, Csóka Valéria, Csölle Árpád, Décsi Irén, Dorák Rozália, Dömény Ferenc, Görföl Ilona, Horváth Mária, Hölgye Katalin, Kovács Margit, Lantódy Judit, Michalec Milán, Paksi Miklós, Raffay József, Rácz László, Rácz Rudolf, Szőke Júlia, Takács Ottó, Tamási Olga, Varga Viola.
Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskola XI. B osztályának tablója -1960
Részletek
1957. szeptember 1-jén megnyílt a Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskola, amelynek igazgatójává, 1957 nyarán Jakab Istvánt nevezték ki. Az iskola két osztállyal indult. Az első 63 tanuló a nagymegyeri, illetve a környékbeli falvak iskoláinak tanulóiból került ki. Az 1959/60-as tanévben érettségiztek az iskola első nappali tagozatos tanulói a XI. B osztály tanulói, akiknek osztályfőnöke: Baráthné Farkas Magda volt.
Az osztály tanulói: Bartalos Éva, Bödők Ilona, Buzgó Jolán, Cséfán Elvira, Gaál Kornélia, Görözdi Ida, Horváth Erzsébet, Jezsó Julianna, Keszegh Elvíra, Király Anna, Knapp Ilona, Kosár Izabella, Kosár Katalin, Krajcsovics Ilona, Lády Éva, Martsa Zsuzsanna, Mikolai Mária, Nagy Anna, Nagy Klára, Németh Éva, Pázmány Mária, Rozsár Ágnes, Sajkovics Irén, Simonics Erzsébet, Szabó Erzsébet, Szabó Gizella, Szabó Zsuzsanna, Szajkó Eszter, Szakál Margit, Szalay Zsuzsanna, Zsemlye Edit.