Régi fotók a Felvidéken

Az 1938. november 2-i 1. bécsi döntés értelmében Csallóközt – és ezáltal Nagymegyert is – ismét Magyarországhoz csatolják. 1939-ben Nagymegyernek 4644 lakója volt. Az 1939-es év első felében a visszacsatolt területeken a települések főterén ünnepélyes keretek között felhúzták az országzászlót. Nagymegyeren ez az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június 4-én került sor. Az alatta lévő kép a Hősök terén 1938 novemberében, az 1. világháború hősi halottainak emlékére felavatott emlékmű. A kép két szélén a város két temploma, baloldalon a református templom (1795-ben épült), jobboldalon a katolikus templom (épült 1900-ban) látható.

Jelentős esemény volt Nagymegyer életében az un. Zárda iskola felépítése. Az építtető a csicsói grófnő, Köröspataky Kálnoky Adél volt. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő szerzetes rendre bízta. A leányiskola, a Szent Elzeár Iskola nevet vette fel. A tanítás három tanteremben, összevont osztályokban folyt. A leányiskola növendékeinek aktivitása rövid időn belül megnyilvánult a településen. Az 1. világháború után a Szent Elzár római katolikus leányiskolát, a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek vezették 1944-ig. A 2. világháború után az 1950/51-es tanévben újitották fel az épületben a tanitást. A helyi magyar tannyelvű iskola kihelyezett osztályai jártak ide az ezredfordulóig.

A Dunaszerdahely Komárom közötti vasúti hálózat részeként jött létre 1896-ban a nagymegyeri vasútállomás. Kialakulásakor az állomás közel 2 km-re volt a lakott településtől.

A képeslapra a fényképeket Pintér Mihály, hetényi kereskedő – fűszeres és hentes készíttette. Monotory György, Bubapest, IX. Lónyi u. 12 cím alatt lakó fényképész fejezte be a munkálatokat.
A kép közepén az 1782-ben épült református templom, a baloldali felső sarokban a községháza és az 1931-ben épült új paplak a templomúttal. Balra lent látható a képeslap megrendelőjének – Pintér Mihálynak az üzlete. Jobbra lent a posta épülete, a Kocsmaköz bejárata a Weiner házzal és a Szelle-házzal. Az alsó sarokban a temetőben található Hősi Halottak Emlékműve, melyet 1923-ban avattak fel.

Nagymegyernek a háború kitörése után 3586 lakosa volt. A népesség növekedése befolyásolta új közintézmények kialakítását. 1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Ezek közé tartozott: új községi óvoda, (a kép jobboldalán) Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete (a kép balodalán) a város főterén. A Csallóközi Hírlap szerkesztői többször foglalkoznak a járdák hiányával a városban. Szinte járhatatlanok A járda-probléma megoldása kitolódott az 1. világháború kitörése utáni időszakra. A nagymegyeri fogolytábor lakói kezdték el a város járdáinak építését. A járdák hiánya a főtéren csak később oldódott meg.

A 19. század második felében a legnagyobb nagymegyeri vallási közösség a római katolikus egyházközösség életében jelentős változások történtek. A római katolikus templom állapota a 19. század végére tovább romlott, ezért lebontották. Az új templom felépítését a csicsói kastélyban élő grófi család képviselője, Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő vállalta meghalt fiának Henriknek és férjének Sabran Pontevés hercegnek emlékére. Az templom alapkő-letételére 1899.február 8-án került sor. Az eklektikus stílusú épületet 1900.október 28-án szentelték fel. Az új templom felszentelése után rövid időn belül restaurálásra szorult.még az 1912-es évben végrehajtották a templom mennyezetének átépítését. A munkálatok elvégzése után sor került a templom második felszentelésére.

1900-1914 között Nagymegyeren számos új épületet adtak át. Ezek egyike volt a város központjában a Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete. Működése pozitívan hatott Nagymegyer és környéke gazdasági életére.

1918-45 között Nagymegyer lakosságának 10%-t a zsidó lakosság alkotta. Ők irányították a város kereskedelmét. A képeslapon Nagymegyeren mai főutcáján látható két zsidó üzlet 1939-ből.