Trianon sebei
Részletek
Vága, talán 1939. március 14.
Szentmihályi Szabó Péter:
Trianon sebei
Trianon sebeit az idő bekötözte,
de a vér átüt még mindig a sebeken.
Idegenek özönlöttek be a földre,
ki fegyverrel érkezett, ki fegyvertelen.
Aki fegyverrel jött, azt fogta a fegyver,
aki fegyvertelenül, azt befogadtuk,
fedéllel, földdel, szeretettel,
nem néztük, ki volt az anyjuk, az apjuk.
Feledd el, jó magyar, jobb, ha feleded
hófödte hegyeid, kincses városaid –
még a fejfákról is letörölték a neved,
templomaidban más nyelven szólal a hit.
Mint gazda, kit ősi házából kivetettek,
s megjelennek a rablók, fosztogatók,
gyorsan leverik a címert s a keresztet,
s a magyarnak bottal osztanak útravalót,
szomorú szemmel néz vissza a gazda,
letérdel, megcsókolja ősei földjét,
aztán csak porát szívja, sarát dagasztja,
néhány régi írás, fakult kép az örökség.
Trianon sebeit az idő bekötözte,
de a vér átüt még mindig a sebeken.
Régi gazdaként lépek a magyar földre,
és szent szavait sohasem feledem.
Tűzoltók 1939-ből
Részletek
Vága, 1939. október 1.
Az önkéntes tűzoltó testület tagjai menetelnek az Országzászó előtt.
A múlt század 30-as éveiben a következő tagok alkották az ÖTT-t: Kneif János, Kneif Tibor, Forrró Ferenc, Hlavaty Dezső, Fördős József, Kamenár Pál, Zsigó János, Simkó Ferenc, Nyúl Lajos, Kamenár Ferenc, Szabó János, Zelinka János, Józsa István, Hulák József, Farkas István, Kamenár Lajos, Szabó István, Polakovics József, Forró István, Kiácz Ferenc, Bugyinszky István, Takács János, Hlavaty János, Mészáros János…
Üdvözlet Vágáról
Részletek
A legrégibb fennmaradt oklevél, amelyben Vága falu neve írásos alakban előfordul 1259. szeptember 1-jén keletkezett Csepel-szigeten. lV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adta Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (ma Magyargurab, szlovákul: Velký Grob területén) terült el. Ezen oklevél bizonyítja, hogy Vága falu már korábban létezett, hiszen az a tény, hogy Damján előnevét Vágáról származtatta, bizonyítja, hogy az oklevél keletkezésekor már fejlett településről van szó. Ezen oklevélben a falu neve Waga alakban fordult elő.
Üdvözlet Vágáról
Részletek
Egy régi oklevél, amely Vágára vonatkozik, 1326. május 27-31. táján íródott. Ebben az Esztergomi káptalan Theophil prépost személyében bizonyítja, hogy Gergely comes, Gyarmati Gergely fia, a Pozsony megyében található Vága falut minden hasznával, tartozékával, malmaival és mindennel, ami ott található, adóssága fejében Bolesló esztergomi érseknek adja. Ezen oklevélből kitűnik, hogy Gergely birtokába Vága falu, vétel árán jutott, hogy mikor, az az oklevélből sajnos nem derül ki. Piaszt Bolesló érsek több birtokot is szerzett, illetve visszaszerzett az Esztergomi Érsekségnek, amely az ország legjelentősebb egyházi intézménye volt. Az Esztergomi Érsekségnek, Vága falu megszerzésének idejében, már volt birtoka a környéken. lV. László király 1283. augusztus 28-án Lodomér esztergomi érseknek adományozta a pozsonyi vár Ouun (ma Óny, szlovákul: Únovce) nevű földjét, amely az érsekség Zerdahel (ma Alsószerdahely, szlovákul: Dolná Streda) nevű birtoka mellett található. Tehát Vága megszerzésének idején Alsószerdahely és Óny már az érsekség birtoka volt.
Ugró
Részletek
Vága, 1970-es évek második felében
Itt még a folyó a régi medrében folydogál. Az ,,ugró az ovodai ulicskánál” s a régi töltésen túl, a Vág akkori partjánál lett felállítva.
Néhány száz méterrel lejjebb volt a komp. A múlt század elején tizenhárom komp közlekedett a Vágon, ma már csak a vágfarkasdi szállítja az utasokat.
Ma, 2020-ban ezt a részt is víz borítja, köszönve a Vág felduzzasztásából létesített Vágkirályfai víztározónak…
Ugye, mi jó barátnők vagyunk?
Részletek
Vága, 1970-es években
Osztálytársak az iskola kertjében.
Balról jobbra: Forró Bea (Farkasné), Takács Terka (Csölléné), Jalsovszky Enikő (Miklósné) és Iván Magdi (Szőcsné).
Ugye, mi jó barátok vagyunk?
Részletek
Vága, 1970-es évek közepén
Osztálytársak az iskolakertben.
Balról jobbra: Karácsony Miklós, Vedrődi Zoltán, Nagy György és Zsigó József.
Ugye, mi jó barátok vagyunk?
Részletek
Vága, 1970-es években
Balról jobbra: Zsigó Róbert, Szabó László, Zsigó Kamil és Karácsony Csaba.
A község magyar iskolája (akkori hivatalos neve: Kilencéves Alapiskola) tanulóinak a létszáma az 1970/71-es évadban 233 diák volt, de az 1993/94-es évadban már csak 123 az iskola diákjainak az összlétszáma.
Újrabelépési engedély az Amerikai Egyesült Államokba
Részletek
Zsigó István újrabelépési engedélye az Amerikai Egyesült Államokba (USA).
,,A századforduló után a községben is jelentkeztek a társadalmi és gazdasági válság okozta nehézségek. A mezőgazdasági munkások és cselédek alacsony bére és a munkanélküliség nehezítette a családok megélhetését. Ezzel magyarázható, hogy a járás más községeivel szemben Vágán nagy volt a kivándorlók száma. 1906-ban kilencen vándoroltak ki a községből, többségük Amerikába; 1912-ben tizenhárom kivándorló lakosról van tudomásunk; 1914-ben pedig Varga Julianna, Jalsovszky Lajosné és Bugyinszky Paulína vándorolt ki.”
Dr. Pukkai László: Vága község története c. könyvéből
Újságcikk
Részletek
A feketenyéki Fodor Rudolf, volt tanár Példás tanítónő című írása, Csomor Lajosnéről 1976. évben, a Győzelmes Út című hetilapban. Csomor Lajosné 1954. esztendőtől 19991. évig tanított Vágán, a magyar iskolában.