Vága 1939. esztendőben
Részletek
Vága, talán 1939. március 14.
Akiket a fotós megörökített: Forró Gyula, Jalsovszky János, Forró János, Forró Júlia, Sandula Mariska, Kulcsár Sarolta, Józsa Edit, Puskás Júlia, Sandula Juliska, Sandula Margit, Józsa Jolán, Forró Irén, Bugyinszky Gyuláné Kotrba Margit, Bugyinszky Margit Gabriella, Bugyinszky Magdolna, és Forró József, a leventék oktatója.
Vága hagyománya
Részletek
,,Vága hagyománya ugyanis leginkább a vallási (katolikus) lelkülethez kötődik. Nagyon értékes dallamokról van szó, mind a szöveg, mind a dallam szempontjából. Több ilyen népének is létezik, de mindenképpen ki kell emelni a vágai karácsonyi kyrie-t, a gazdagon díszített mindenszentek litániáját és a virágvasárnapi passiót. Ezek egyedülállóak, az egész térségben nincs hozzájuk hasonló. A karácsonyi kyrie és a virágvasárnapi passió bekerült a Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményébe, az utóbbit 1993-ban feljátszotta és közvetítette a Szabad Európa Rádió, tavaly pedig a Pátria Rádió. Ezek olyan, mások által is elismert kincsek, amelyeket mindenképpen meg kell őrizni, és át kell adni a következő nemzedék számára.”
Hübschné Dráfi Anikó, újNő, 2015. januári számából
Vága község körpecsétje
Részletek
Vága, 1944. július. 25.
Hivatalos területváltozások:
Vága község a kezdetektől fogva Magyarország (Magyar Királyság) része.
1921. július 26-tól, a trianoni békediktátum után már Csehszlovákia része.
1939. március 14-én ismét Magyarországhoz kerül, egészen 1945. január 20-ig tart a magyar világ.
1945. január 20. után a községben lakók Csehszlovákiában ébrednek, s egészen 1993-ig Váhovce a hivatalos megnevezés.
1993. január 1-én a szilveszteri kijózanodás után már a lakosok Szlovákiában találják magukat (továbbra is Váhovce a hivatalos megnevezés), de ezentúl már csak szlovák uralom alatt éldegél a lakossága…
Vága község körpecsétje 1923-ból
Részletek
Vága, 1923. június 22.
Ami a kétnyelvűség használatát illeti, furcsa világ volt már akkoriban is. A körpecséten a község neve szlovákul Vága-ként, a Pozsony vármegye Bratislava vármegyeként szerepel. Az új ország vezetői az országrablás után magyartalanításba kezdtek. Pedig a történelemből tudjuk: Pannonhalmi Apátság 1002-ben írott alapítólevelének záradékában Szent István a pozsonyi vám harmadát az apátságnak adományozta. Ezen alapítólevél már Poson néven említi. Az adományt 1137-ben II. Béla erősítette meg. 1138-ban castrum Posonium néven említik.
Vága község pecsétje 1910-ből
Részletek
Vága legrégebbi ismert tipiáriuma 1689-ből származik. Körirata: S. ADALBERTUS VÁGA FALU PECSÉTJE 1689.
Az 1326. május 27-31. táján íródott oklevélben, amely Vágára vonatkozik ez áll: Az Esztergomi Káptalan Theophil prépost személyében bizonyítja, hogy Gergely comes, Gyarmati Gergely fia, a Pozsony megyében található Vága falut minden hasznával, tartozékával, malmaival és mindennel, ami ott található adóssága fejében Boleszló esztergomi érseknek adja.
Vága község újra Magyarország része lett
Részletek
Vága, talán 1939. március 14.
Horthy Miklós kormányzó 1938. november 4-én adta ki hadparancsát: „Honvédek! A Trianon bilincsei alól felszabadult és újjászületett honvédségünk húszesztendei nehéz várakozás után átlépi azt a határt, amelyet mindenkor ideiglenesnek tekintettünk. Egymillió testvérünk vár Reátok odaát! Az ő számukra két évtizedes súlyos megpróbáltatás után Ti jelentitek minden reményük és vágyuk beteljesülését. Hazamentek elődeink drága vérével annyiszor megszentelt Felvidékünkre! Ezzel az érzéssel teljen meg lelketek, és honvédségünk dicső múltjához méltóan szeretettel zárjátok szívetekbe a visszanyert ősi magyar föld minden egyes lakóját, magyarokat, szlovák, ruszin és német testvéreinket egyaránt. Büszkén és bizalommal bocsájtalak utatokra azzal a biztos tudattal, hogy az örök igazság jogán az új életre támadt Magyar Erő segítségével visszaszerzett területeket soha semmi szín alatt sem hagyjuk el többé! Isten és a Haza nevében: ELŐRE!”
Vága Nagyközség pecsétje
Részletek
A vágai családnevek 1982 márciusában (Községi Hivatal nyilvántartása alapján), gyakorisági sorrendben: Forró, Zsigó, Szabó, Kamenár, Takács, Bakó, Józsa, Adamkó, Jalsovszky, Kozmér, Gyeváth, Horváth, Karácsony, Kiss, Czakó, Eliás, Kubica, Lukács, Majerník, Renács, Puskás, Farkas…
Vága újra Magyarországhoz tartozott
Részletek
Vága, 1912. augusztus 5.
Részletek
Vága község
Pozsony vármegye
Magyarország
Vága, 1937. esztendőben
Részletek
Vága, 1937. évben
Hátsó sor, balról jobbra: Jalsovszky Ferenc, Kubányi Pál, Forró István, Forró István, Zsigó Tibor, Szabó Ferenc, Práger István.
Második sor: Forró Rozália, Puskás Mária, Forró Eszter, Józsa Edit, Kamenár Júlia, Órás Rozália, Takács Amanda, Puskás Ilona, Forró Valéria.
Harmadik sor, balról jobbra: Éliás Lajos, Majerník István, Ladovics József, Forró Zoltán, Forró János, Magyerka Ferenc, Jalsovszky József.
Negyedik sor, balról: Oberman Irén, Forró Ilona, Bogács Teréz, Kneif Tibor (tanító), Kneif György, Kneif Piroska (tanítónő), Puskás Erzsébet, Kamenár Rozália, Szabó Júlia.
Első sor, balról jobbra: Fördős Ernő, Jalsovszky István, Renács Ede, Zelinka István, Forró István, Renács Ernő, Józsa István, Forró István, Kamenár Ferenc, Boledovics József.