Régi fotók a Felvidéken

Vága, 1986. évben
Balról jobbra: Adamkó Mária (született Barci), Adamkó Ferenc, Barci, Adamkó Krisztián (újszülött), Barciné, Adamkó Vilmos, Adamkó Jolán (született Kiss), Adamkó László.

Vága, 1939. március 14.
Az ún. 1938. november 2-i bécsi döntés szerint Vága, ideiglenesen Csehszlovákiában maradt. A határkiigazításról állandó tárgyalás folyt. Így kerülhetett sor arra, hogy 1939. március 14-én Cseklész, Gány és Barakony ellenében, Nagycétényt és Vágát Magyarországhoz csatolták. Vágán, a cseh-szlovák hivatalnokok és katonaság, déli 12 órakor adták át a községet Tornyai Rezső honvédszázadosnak.
A községben elhelyezett pénzügyőrőrsöt Gányba, míg a csendőrállomást Alsószerdahelyre helyezték át. Az országhatár meghúzásával kialakult területcsere minden incidens nélkül, a legnagyobb rendben zajlott.
Trianon óta ismét Budapesthez tartoztak, a határ menti Vága község lakói.
Az alsószerdahelyi pénzügyőrőrs március 16-i jelentése szerint a magyar bevonulás után a vágai csendőrőrsön 16 csendőrt helyeztek el, ugyanakkor a Várrét nevű dűlőn egy tüzérüteg állomásozott.

Vága, 1970-es évek közepén
Utcai hokisok, ami abban az időben oly természetes volt. A fotó, az akkori Új utcában (Alsószerdahely felől jövet az első utca jobbra) készült.
Hokisok állnak, balról jobbra: Török Miklós, Kamenár Igor, Hlavaty Ernő, Lulovics Miroslav, Bakó Imre, Mikula István, Sas Gyula.
Guggolnak, balról jobbra: Forró Miroslav, Jalsovszky Zoltán, Zsigó György, Puskás Zoltán, Kubányi György, Sas Péter.

Vága, 1950-es évek végén
Az úttörőket (felső tagozatosok) a pionírokról nevezték el, akik Észak-Amerika bátor telepesei voltak.
Egyenruhában állnak balról jobbra: Forró Zsuzsa, Szabó Edit, Krizsan Júlia, Andriszák Rozália, Szmorada Mária, Sandula Erzsébet, Kiss Katalin, Jalsovszky Erzsébet, Józsa Etela, Becse Anna.
Guggolnak balról jobbra: Kamenár Zsuzsa, Ferenc Anna, Andriszák Éva, Forró Mária, Szabó Katalin, Takács Mária.

Vága, 1960-as években
Hátsó sor balról jobbra: Puskás Etel, Kudri Piroska, Szlízs Mária, Szabó Márta, Szlízs Róbert, Práger Györgyi, Kamenár Erika, Németh Magda (zászlóvivő), Szlízs Lídia, Józsa István, Szabó Terézia, Zsigó Éva, Kotrba Éva, Bakó Erzsébet, Jakoda Tibor (tanár).
Guggolnak balról jobbra: Forró László, Gyeváth Róbert, Forró Albert, Bakó Róbert, Nyári Mihály, Polakovics Ferenc, Forró Tibor.

Vága, 1970-es években
A Vágai Kilencéves Alapiskola úttörői (szlovákul: pionier) az iskola egyik osztályában.
A létező szocializmus alatt az iskolás gyermekek túlnyomó többsége tagja volt a szervezetnek, amelyben a kommunista ideológia nevelés döntő szerepet játszott.

Vága, 1980-as években
Úttörők (szlovákul: pionier), balról jobbra: Oláh Iveta, Mahely Zoltán, Szabó Margit, Gál Gábor, Mikula Róbert, Nagy Terézia (tanítónő), Knézel Milos, Vedrődy Péter, Knézel Péter, Farkas Marian, Forró Ferenc, Cakó Lubomír, Práger János, Takács Szilvia, Kubica Judit, Knézel Andrea, Zsigó Renata, Gyevát Denisza, Bubenyík Ildikó.

Szered, 1977. esztendő tavaszán
Állnak balról jobbra: Jalsovszky Ivett (Hrotkóné), Zsigó Bea (Mikuláné), Csomor Adél (tanárnő), Takács Éva (Lukácsné), Bugyinszky Ildikó.
Guggolnak balról jobbra: Fördős Edit (Bakóné) és Horváth Andrea (Mészárosné).
A szeredi kempingben megrendezett verseny érdekessége (5. helye) az volt, hogy a Csomor Adél tanárnő felkészítése által, a vágai úttörők magyarul is válaszolhattak a feltett kérdésekre.